Ellenzi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormány döntését az állami iskolákban dolgozók kötelező oltásáról.

„A PDSZ következetesen küzdött azért, hogy a közoktatásban dolgozók közül azok, akik igényelték, hozzájussanak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett, koronavírus elleni oltáshoz. Mindenkit arra biztatunk továbbra is, hogy éljen ezzel az oly sokára megadott lehetőséggel, és oltassa be magát. A PDSZ azonban ellenzi a kormány intézkedését, amely az állami köznevelési és szakképzési intézményekben rendelet útján – kötelezően – előírta a koronavírus elleni oltás felvételét, ugyanakkor az önkormányzati fenntartású intézményekben a polgármesterre (főpolgármesterre), az egyházi és egyetemi fenntartású, valamint a magánintézményekben a munkáltatókra hárította az erről szóló döntést” – olvasható a szakszervezet közleményében.

Úgy vélik, ez felemás, következetlen döntés, amellyel a kormány diszkriminálja az állami intézményeket, „súlyosan veszélyeztetve a feladatellátást”.

„Azzal, hogy a kormány az állami intézményeken kívül a munkáltatókra hárította a népszerűtlen döntést, várható, hogy az ágazatban nem lesz egységes munkáltatói gyakorlat, így előre látható, hogy az állami intézmények lesznek megint a legnagyobb vesztesek, mivel ezekben fokozódik az amúgy is vészes szakemberhiány. De úgy általában mindenki vesztessé válik, mivel kiesnek a munkából azok, akik nem hajlandóak beoltatni magukat. Márpedig tapasztalható, hogy akik nem hajlandóak felvenni az oltást, e döntésükben konzekvensek maradnak, azaz többségük ilyen direkt nyomásgyakorlásnak sem enged, amellyel most a kormány próbálkozik” – írják.

Hozzáteszik: az oltás mellett más járványügyi intézkedésekre is szükség lenne, például tesztelésre, a fertőzöttek mielőbbi elkülönítésére. „Ez jelenleg a közoktatási intézményekben nem valósul meg – még a maszkviselés sem előírt –, holott az óvodákban a gyermekek és az általános iskolákban a tanulók 12 éves korig beoltatlanok, de a 12 éves kor felettiek közül is sokan nem kaptak még védőoltást. A pedagógusok oltási hajlandósága viszont magas volt, beoltottságuk az országos átlag feletti” – írják.

Nem értik, mire alapozza a kormány, hogy egy iskolában vagy óvodában a „néhány oltatlan dolgozó jelenti a járványügyi kockázatot, mikor a 12 év alatti gyerekek oltatlanok, a 12 év felettiek pedig nagy része ugyancsak nem beoltott”.

Szerintük a fizetés nélküli szabadság elrendelése (aki az előírás ellenére nem oltatja be magát, azt a kormány döntése alapján fizetés nélküli szabadságra kell küldeni) antihumánus és értelmetlen, ráadásul jogi értelemben is aggályos, a munka törvénykönyve szerint a munkáltató fizetés nélküli szabadságot nem rendelhet el, azt csak a dolgozók igényelhetik.

„A fizetés nélküli szabadságra küldött kollégák pótlása hogyan fog történni, mikor nemhogy helyettesítésre, határozott időre, de határozatlan idejű kinevezéssel, üres álláshelyre se találnak az intézmények elegendő pedagógust?! Szétosztják az óráit a többi pedagógus között?! További – kifizetetlen – eseti helyettesítéseket rendelnek el?” – teszik fel a kérdést.