A tankönyvfejlesztésért felelős Oktatási Hivatal nem a nulláról kezd neki a feladatnak, felhasználnak régi, jól bevált tankönyveket is. Erre utal, hogy januárban megkeresték Pethőné Nagy Csillát, az egyik népszerű középiskolai irodalomtankönyv-család szerzőjét, aki azonban nem adta el szerzői jogait az államnak – olvasható a Magyarnarancs cikkében.

Az oldal azt írja, hogy az OH 2019. december 1-től vette át az állami tankönyvkiadással és -fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az Eszterházy Károly Egyetemtől, a pár évvel korábban megszüntetett Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jogutódjától. Pethőné Nagy Csillát január 2-án keresték meg azzal, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem jogdíjat fizetnének az eladott példányok után, hanem a szerzői jogokat szeretnék megvenni a tankönyvek digitalizálására és átdolgozására is kiterjedően.

„Azt nem ajánlották fel, hogy én dolgozhatom át a könyveket. A válaszon nem volt mit gondolkodni. Ez a tankönyvsorozat pedagógiai, tantárgypedagógiai, módszertani és irodalomelméleti szempontból is tudományos paradigmákhoz pozicionálja magát, minden szempontból nagyon tudatosan építkezik. Ilyen tankönyv megírására elég kevesen készültek fel, nem garantálható a minőség megmaradása az átdolgozásoknál, és ezt semmiképp nem akartam kockáztatni” – írta a tanárnő az oldal megkeresésére.

A döntése azt jelenti, hogy könyvei az új NAT bevezetésével párhuzamosan lekerülnek a tankönyvjegyzékről, mivel a tankönyvpiac 2014-es államosítása óta új tankönyvet csak az állam tud engedélyeztetni. A szerző elmondta az oldalnak hogy, az Oktatási Hivatal nem tett konkrét ajánlatot a szerzői jogok megvételére, tőle kérték, hogy írja meg, mit tartana méltányos összegnek.

„Mivel én szakmai indoklással nemet mondtam, nem tettem ajánlatot sem. Mondhatnám, nincs az a pénz….”

Bár pontos adatok nem állnak rendezésre a magyartanár úgy tippeli, hogy évfolyamonként körülbelül 20 ezer diák használja a taneszközeit. Rossz, hibás felfogásnak tartja, hogy akkor teszünk eleget a tanuláshoz való egyelő hozzáférés elvének, ha mindenki ugyanazt kapja. A választási szabadság mára annyira lecsökkent, hogy a középiskolai irodalomoktatásban a Pethőné-féle tankönyvcsalád mellett csak Mohácsy Károly Színes irodalom sorozatát találjuk a tankönyvjegyzéken.

Valószínűsíthető, hogy az OH a Mohácsy-könyvek és az állami fejlesztés valamilyen vegyítésével kívánja lefedni az új NAT-ot követő irodalomtankönyv-kínálatot, mivel az állam tavaly megvette a felhasználási jogokat, most pedig a 2008-ban elhunyt Mohácsy jogörököseitől úgy értesült a Magyar Narancs, hogy a 9.-es tankönyv szerzői jogait is eladták az Oktatási Hivatalnak. Pethőné Nagy Csilla szerint az eredetileg az 1978-as tantervhez íródott Mohácsy-sorozat már akkor elavult szemléletet tükrözött és ebben a helyzetben az elhivatott magyar tanárokban bízhatunk.