Nyílt levélben fogalmazták meg felháborodásukat az ország különböző egyetemeinek oktatói az új NAT irodalomoktatásának része kapcsán.

Az egyetemi oktatók nyílt levelét közel ötven, irodalommal, esztétikával, filozófiával foglalkozó oktató írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a Pannon Egyetemről és az Eszterházy Károly Egyetemről - írta meg az Index. Véleményük szerint az új alaptanterv bevezetése óriási visszalépést jelentene az irodalomtanításban.

Egy olyan korábbi oktatási szerkezetre hajaz az új tanterv, amelytől 1990 után mindenképpen el kellett mozdulni, sőt a 21. században egészen magunk mögött kellene hagyni - fogalmaznak. Az oktatók szerint a most közzétett NAT nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást.

Ráadásul - mint írják - a tervezet bántóan ideologikus szándékkal, külső nézőpontból és nagyon leegyszerűsítő módon közelít az irodalmi művekhez, életművekhez és folyamatokhoz. Ezt a látásmódot nevezte Kosztolányi Dezső 1929-ben, vagyis az ideologikus Ady-értés fénykorában „az írástudatlanok árulásának” – teszik hozzá.

Probléma a szerzőkkel

Az oktatók egyrészt aránytalannak tartják, hogy Ottlik Géza Iskola a határon című regénye nem szerepel a NAT-ban, azzal kapcsolatban pedig kifejezetten nem értenek egyet, hogy Füst Milán és Németh László regényei helyett Herczeg Ferenc és Wass Albert művei kerültek be a NAT-ba.

Németh G. Béla irodalomtudós Herczeg Ferencet „a lektűr magyar mesterének” nevezte, írják az oktatók. A bölcsészkari irodalomoktatás szempontjából szerintük beláthatatlan léptékű torzulásokhoz vezetne, ha a középiskolai diákok (bármily igényes) lektűrszerzők művein keresztül kapnának (következésképpen) hamis képet a huszadik századi magyar irodalomról. Azt fontosnak tartják, hogy a diákok kialakítsák értelmezői viszonyukat az epika lektűrváltozatához, de nem ekkora aránytévesztés keretei között, a tíz részletesen tárgyalt életmű közé emelt Herczeg-életmű megtanulásával.

Kortárs irodalom nélkül

Az oktatók szerint még nagyobb problémára utal, hogy a közelmúlt magyar irodalma szinte teljességgel kikerül a NAT ajánlatából. A diákok éppen azokkal a művekkel nem találkoznának az iskolapadban, amelyek művészi formában saját világukról fogalmaznak meg fontos gondolatokat - írják.

A tiltakozó oktatók úgy vélik, a NAT-ban lefektetett keretekből csak egy kevéssé érvényes és hiteles irodalomképet kapnak a fiatalok, de semmiképpen sem olyat, amelyet érdemben tudnának saját hasznukra fordítani a 21. század elején.

Az új Nemzeti alaptantervről a legtöbb szakmai szervezet már kifejtette lesújtó véleményét, a PDSZ tiltakozó akciót is indított - ezekről bővebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!