A 2016-os 12,4 százalék után 2017-ben a 18-24 év közöttieknek már a 12,5 százaléka hagyta félbe a tanulmányait. Legutóbb 2006-ban volt ennyire rossz a helyzet, vagyis a friss statisztika 11 éves mélypontot jelent - írja az Mfor.

Ezzel a friss adattal az unión belül egyáltalán nem állunk előkelő helyen, a rangsor utolsó harmadában található Magyarország. Mögöttünk csak Portugália (12,6 százalékkal), Bulgária (12,7 százalékkal), Olaszország (14 százalékkal), Málta (17,7 százalékkal), Izland (17,8 százalékkal), Románia (18,1 százalékkal), és Spanyolország (18,3 százalékkal) áll.

A korai iskolaelhagyás hátterében összetett okok állnak: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők egyaránt befolyásolhatják a jelenséget. Főként az alacsony társadalmi-gazdasági státusú csoportokat érinti a probléma, ugyanakkor az oktatás minősége is befolyásoló tényező lehet. Másfelől minden bizonnyal nagy szerepe volt az arány növekedésében annak a ténynek is, hogy a kormány 2012 őszétől 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, így sokkal könnyebbé vált a lemorzsolódás - írják.

Éppen ezért az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése is a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése. Magyarország esetében 10 százalékra kellene levinni az arányt.