Jó hír, hogy ebben a mutatóban legalább Romániát és Olaszországot sikerült megelőzni.
A túlórázók döntő többsége vállalkozó és férfi.
A magyaroknak majdnem 40 százaléka nem tudná kifizetni a nyaralást.
2023-ban az Európai Unióban 7,7 millió női tudós és mérnök dolgozott, ami 381 200 fővel több, mint 2022-ben.
Magyarország az ingatlanok eladási ára és a bérleti díjak tekintetében is azok közé az uniós országok közé tartozik, ahol a legdrasztikusabban emelkedtek az árak.
Életmód, egészség, jólét, munka, oktatás, digitális világ – ezekben a kategóriákban néhány kérdésre válaszolva megnézhetitek, hogy hogyan teljesítetek kortársaitokhoz képest az Eurostat új interaktív felületén. Mi is kipróbáltuk és kiderült, hogy az egészség területén van olyan kategória, amiben Magyarország teljesített a legrosszabbul európai szinten.
Az uniós országok egyharmada már elérte a 2030-ra kitűzött célt.
Bulgáriánál is rosszabbul teljesített Magyarország.
A második helyet sikerült megszereznünk az EU iskolai végzettségekre vonatkozó statisztikáiban, de sajnos csak hátulról nézve. Egyedül Romániában alacsonyabb a diplomások aránya, mint nálunk.
Görögországban a leghosszabb, Hollandiában a legrövidebb a munkahetük a 20-64 év közötti munkavállalóknak.
A régiós országok közül Lengyelországban a legmagasabbak a fizetések, a leggyorsabb növekedést az elmúlt években pedig Romániában figyelték meg.
Egy dobogón áll Magyarország Dániával, ebben az esetben viszont biztos jó ez?
A Belügyminisztérium szerint "sok pozitív visszajelzést kaptak a tanárok", de az Eduline tud olyan pedagógusról, akit feltehetően bosszúból úgy lepontozott néhány szülő, hogy elmondása szerint "napokig nem tudott aludni."
