Még egy oktatási statisztika, amiben Magyarország az uniós rangsor végén kullog Nyelvtanulás
Kurucz Tünde

Még egy oktatási statisztika, amiben Magyarország az uniós rangsor végén kullog

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban az EU általános iskolásainak 6,4%-a tanult két vagy több idegen nyelvet. Magyarország ebben a tekintetben is az utolsók között szerepel.

A két vagy több idegen nyelvet tanuló általános iskolások aránya 1,8 százalékponttal emelkedett 2013 óta az Eurostat adatai szerin - szúrta ki a Hrportál.

Az uniós statisztikák szerint Luxemburgban az általános iskolások 78,9%-a tanult két vagy több idegen nyelvet, és ezzel az eredménnyel toronymagasan megemegelőzték a többi országot, hiszen Lettország (37,0%), Görögország (35,5%) és Észtország (34,9%) is az élmezőnyhöz tartozik.

Fontos, hogy az elmúlt tíz évben 15 tagállamban nőtt a több nyelvet tanuló diákok aránya, legnagyobb mértékben Lettországban (+22,1 százalékpont), Finnországban (+15,2), Görögországban (+9,6) és Spanyolországban (+8,3). Ezzel szemben nyolc országban csökkent ez az arány, köztük Lengyelországban (-6,5) és az egyébként listavezető Luxemburgban (-4,9).

Érdemes kiemelni, hogy az EU-ban a 11–15 éves korosztály esetében a két vagy több idegen nyelvet beszélők aránya 59,5%, ami enyhe emelkedés a 2013-as 58,4%-hoz képest. Finnország kiemelkedő eredményt ért el 97,8%-kal, de Görögország, Olaszország, Málta, Észtország, Románia és Portugália is magas arányt mutatott (93–97%).

A 11-15 évesek között a lista végére pedig Írország (5,4%), Magyaroszág (6,1%) és Ausztria (7,6%) került.

Itthon sajnos a felsőoktatásban sem túl jó a helyzet, hiszen az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak.

 

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.