"Hogyan akarjuk megvalósítani a felsőoktatásban az egyes intézmények közötti átjárhatóságot, ha még hazánkon belül, sőt még a Budapesti Corvinus Egyetem kampuszai között sem tudjuk maradéktalanul megoldani a szakok közötti váltást" - vázolta megnyitó beszédében a megreformált rendszer nehézségeit Mészáros Tamás, az általa említett intézmény rektora január 28-án, a Magyar Felsőoktatás 2008 nevet viselő műhelykonferencián.
A Corvinuson rendezett eseményen Mészáros Tamás bejelentette: a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja a tervek szerint ezzel a konferenciával kívánja elindítani műhelykonferencia-sorozatát, melyet minden év januárjában rendeznének meg a jövőben, illetve még idén készülnek a felsőoktatásban tapasztalható innovációval kapcsolatban egy szakmai találkozóra.
A rektor megnyitó beszédében egyben vázolta a felsőoktatásban tapasztalt problémaköröket, az intézmények és hallgatók létszámával, a bolognai folyamattal, a PPP-konstrukciókkal pedig a programban szereplő előadások részletesebben foglalkoztak.
Mészáros Tamás a 2009-es évvel szemben nem derűlátó: a tavalyi év állami támogatásának csökkentése ugyanis nem segíti a felsőoktatás problémáinak megoldását - mondta.
Fotó: EdupressA Magyar Rektori Konferencia (MRK) jelentésének rövid értékelésére vállalkozott a konferencián Temesi József, a BCE oktatója. Elmondta: "az abban megfogalmazott kimeneteli követelmények nem nyújtanak megfelelő fogódzót az akkreditációhoz, a jelenlegi rendszer pedig a szakok számának emelkedése helyett szakirány-burjánzást idéz elő." Csupán egy-két új szak akkreditációja iránt mutat hajlandóságot az MRK, a jelentés elodázza a problémákat - vázolta tovább a hiányosságokat az oktató. Hozzátette: miközben az alapszakok nem gyakorlatorientáltak, a mesterképzések körül "káosz", információhiány alakult ki a társadalomban és a munkaerőpiacon, illetve szükség volna egy általános stratégia kidolgozására is.
Bókay Antal, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szintén egy egyetemi koncepció kidolgozását szorgalmazta előadásában, a bolognai folyamat ugyanis az európai felsőoktatási rendszer radikális átalakítását jelenti.A felvételi eljárásról, annak hiányairól beszélt referátumában Jobbágy Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem munkatársa. "A felvételi csak rangsorol, alkalmasságot azonban nem mér, a tudás megszerzését pedig tovább nehezíti, hogy az előadások száma az intézményekben a gyakorlati órák rovására nő" - mondta el Jobbágy Ákos.
A konferencián több hozzászólótól elhangzott: a problémákat nem a bolognai rendszer, hanem a magyar rendszer európai irányvonalaktól eltérő megoldásai okozzák.
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
