A magyar diákok nem elég mobilisak
Ahogy már beszámoltunk róla, októberben – 9 ország 44 felsőoktatási intézménye részvételével – került sor az International College Days 2008 elnevezésű nemzetközi felsőoktatási kiállításra Münchenben és Berlinben. Olyan rangos külföldi egyetemek mellett, mint a Yale és a londoni Richmond University Magyarországot, illetve az egész kelet-közép európai régiót a Budapesti Gazdasági Főiskola egyedüliként képviselte. A hír több kérdést is felvetett bennünk, melyeket végül Dr. Ferkelt Balázsnak, a BGF tudományos rektor-helyettesének szegeztünk
Miben látja egy hazai egyetem a német vendégdiákok előnyeit? Bevételt jelent ez, presztízst, fejleszti az egyetemi kultúrát, vagy az egyetemközi kapcsolatok miatt fontos?
A németországi felsőoktatási kiállításon való részvétel, valamint német hallgatók bevonása az alábbi előnyökkel járhat a Budapesti Gazdasági Főiskola számára:
1. Növeli intézményünk nemzetközi ismertségét.
2. Komoly bevételi forrást jelenthet, tekintettel arra, hogy a hallgatók bevonása költségtérítéses, idegen nyelvű képzéseinkre történik a tervek szerint.
3. Bővíti a Főiskola nemzetközi kapcsolatrendszerét.
Ha léteznek előnyök, akkor más hazai egyetem miért nem ismerte fel ezeket? Azt gondolnánk leginkább a műszaki és az orvosi felsőoktatásban van olyan hírünk, ami csábíthatna külföldi diákokat.
Az International College Days kiállításon elsősorban észak-amerikai magánegyetemek vettek részt. Bármely felsőoktatási intézmény képviseltetheti magát, amennyiben jelentkezik, illetve a részvételi díjat befizeti. Az érdeklődők közül a BGF standján is többen kérdeztek a magyarországi orvosképzés iránt, mindenképpen fontosnak tartjuk a jövőben, hogy valamennyi tudományterület képviseltesse magát Magyarország részéről is.
Milyen versenyelőnyöket tud felmutatni a BGF más német cserediákokra aspiráló európai intézményekkel szemben?
A Budapesti Gazdasági Főiskolán három nyelven négy alapszakon kínálunk idegen nyelvű képzéseket a nyugat-európai országokban szokásos tandíjnál lényegesen kedvezőbb, szemeszterenként 1.200-1.800 eurós költségtérítési díjért.
Milyen idegen nyelvű képzéseik vannak, és mennyire felelnek ezek meg nemzetközi normáknak?
Főiskolánkon négy alapszak oktatása folyik idegen nyelven is:
kereskedelem és marketing (angol és német nyelven)
nemzetközi gazdálkodás (angol és francia nyelven)
pénzügy és számvitel (angol nyelven)
turizmus-vendéglátás (angol és német nyelven)
A nemzetközi elismertséget az is mutatja, hogy a nemzetközi gazdálkodás szak angol nyelvű képzése egy holland, míg a francia nyelvű képzés egy francia felsőoktatási intézménnyel együtt folytatott közös képzés, vagyis a hallgatók magyar és holland, illetve magyar és francia oklevelet is szereznek.
Milyen programokkal segítik a külföldi vendégdiákok beilleszkedését? Kapnak-e segítséget esetleg diákszervezetektől?
A BGF-en évente már eddig is kb. 200 külföldi hallgató tanul, elsősorban Erasmus program keretében. Már most is külön diákszervezet („Exchange”) foglalkozik a külföldi vendéghallgatókkal, programokat szervezve nekik. A vendégdiákok mind a Nemzetközi Osztály, mind a Hallgatói Önkormányzat idegen nyelveket beszélő munkatársaihoz, tagjaihoz fordulhatnak kérdéseikkel, problémáikkal.
Bár a magyar diákok jelentős része szeretne külföldön dolgozni egyetem után, mégis kevésbé népszerű egy-két félévet külföldön tölteni, mint a német diákok körében. Mi lehet ennek az oka?
Azt gondoljuk, hogy egyrészt a németországi felsőoktatási mobilitás komolyabb hagyományokkal rendelkezik, mint a magyar, másfelől pedig a német hallgatók, családok anyagi lehetőségei lényegesen szélesebbek, mint hazánk esetén. Mindemellett az Erasmus program keretében egy féléves külföldi tanulmányokra megítélt ösztöndíj összege a kint tartózkodás költségeinek csupán egy töredékét fedezi.
Dr. Ferkelt Balázs
tudományos rektor-helyettes
