A diplomás-pályakövetési rendszer (DPR) gyorsjelentésében szófelhőkkel szemléltetik az egyes képzési területeken végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit. A területenként legfeljebb harminc foglalkozást úgy ábrázolták, hogy a leggyakoribb olvasható a legnagyobb betűmérettel, a többi pedig az adatoknak megfelelő arányban kisebb. A felméréshez az alap-, osztatlan és mesterszakon végzetteket kérdezték meg. Ezért érdemes mesterszakra menni: itt van, mennyit keresnek a friss diplomások.

Pedagógusképzés, orvosi és jogi szakok

A pedagógusképzésben végzettek leggyakrabban általános iskolai tanárként helyezkednek el, valamivel kevesebben középiskolában, és még kevesebben óvodapedagógusként vagy csecsemő- és kisgyermekgondozásban, esetleg gyógypedagógusként. Az viszont jól látszik az ábráról, hogy alig van olyan friss diplomás, aki ezeken a szakmákon kívül találná meg a számítását.

Az általános iskolai tanári pályát azonban nem csak a pedagógusképzésben végzettek választják előszeretettel. A művészeti és művészetközvetítési, illetve a hitéleti képzési területről a legtöbben általános iskolai tanárként helyezkednek el, és csak kevesebben választanak zenei vagy művészeti, esetleg grafikusi vagy vallási foglalkozást.

A pedagógusokhoz hasonlóan az orvosi és egészségtudományi szakok friss diplomásai is biztosra mehetnek, a legtöbben szakjuknak megfelelően általános orvosként, gyógytornászként, ápolóként, gyógyszerészként, vagy éppen fogorvosként találnak munkát. A jogi képzéseknél is sokan sikeresen helyezkednek el ügyvédként vagy jogászként, a legtöbben mégis "magasan képzett ügyintéző" munkakörben dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy diplomát igénylő munkát végeznek, de ezt nem lehet egyértelműen valamelyik képzési terület, például jogi vagy gazdasági, alá besorolni.

Gazdaság-, bölcsészet-, társadalom- és természettudományi szakok

A gazdasági, közigazgatási, bölcsész, agrár, társadalomtudományi és természettudományi szakokon végzettek legtöbbje is ügyintézőként vagy magasan képzett ügyintézőként dolgozik, ugyanakkor sokan tudnak a szakjuknak megfelelő állást találni.

A bölcsészek között többen végeznek irodai, ügyviteli vagy ügyfélkapcsolati foglalkozást, de gyakran általános vagy középiskolai tanárként, esetleg bolti eladóként helyezkednek el. A társadalomtudományi terület diplomásai gyakran szociális munkát találnak, esetleg könyvtárosként, újságíróként, irodai alkalmazottként dolgoznak. Gazdasági szakos diplomásval kereskedelmi, pénzügyi vagy pénzintézeti ügyintézőként, vagy éppen könyvelőként sikerül a legtöbbeknek elhelyezkedniük. A természettudományi szakokon végzettek közül sokan mennek el általános vagy középiskolai tanárnak, irodai alkalmazottnak, vagy természettudományi foglalkozást találnak, és sikerül biológusnak, fizikusnak, vegyésznek állniuk.

Informatikai és műszaki szakok

A frissen végzett informatikus hallgatókra leginkább szoftverfejlesztőként, programozóként van szükség, a rendszerüzemeltetői és technikusi állások - legyen szó akár számítógéphálózatról, adatbázisokról, vagy informatikai és kommunikációs rendszerekről - mára már háttérbe szorultak, illetve valószínűleg a gazdaság- és mérnökinformatikus szakokról is könnyen meg lehet csípni egy programozói állást. Itt vannak az adatok: ennyit ér az informatikai diploma.

A műszaki területen már nagyobb eltérés van a különböző szakok között, ez látszik az elhelyezkedési lehetőségeken is. Sokan állnak mérnöknek, vagy a már említett magasan képzett ügyintézői állást töltik be, de rengetegen lesznek gépészmérnökök, energetikai vagy elektronikai villamosmérnökök, valamivel kevesebben pedig technikusok, műszaki rajzolók, építő- vagy építészmérnökök, esetleg minőségbiztosítási mérnökök, sőt, akadnak köztük szoftverfejlesztők is. Ezzel a diplomával lehet 230 ezret keresni pályakezdőként.