„Hirdetések helyett lasszóval és horgászbottal pecázgatjuk ki az embereket, s pávatáncot járunk, hogy ide tudjuk csábítani őket” – érzékeltette sajátos helyzetüket a Népszabadságnak az egyik olyan fejvadász cég munkatársa, amelyet munkaerő-toborzással bízott meg az Apollo Tyres. Az indiai gyár gyöngyöshalászi üzemében a tervek szerint a 146 milliárd forintos beruházás nyomán évente 5,5 millió gumiabroncsot készítenek majd, és januárban indulhat be a termelés. Feltéve, hogy ehhez találnak elég embert, ami pillanatnyilag korántsem borítékolható.

A fejvadászok mindenesetre mindent bevetnek: a frissen munkába álló mérnököknek általában egy évig havi 10–20 ezer forintos hűségpénzt ígér pluszban a munkaerő-kölcsönző. Ha pedig valaki beajánlja egy ismerősét valamilyen pozícióra, és az be is tölti az állást, az ajánló fejpénzt kap. Terjednek arról is hírek – bár senki sem erősítette meg –, hogy százezer forint „lelépési” pénzt is fizetnek annak, aki a hatvani Bosch gyárat hagyja ott a gumigyárért. Szakértők szerint ez korántsem egyedi történet. Az utóbbi években nagyot fordult ugyanis a világ, és a kimagasló munkaerő-piaci kihívások miatt egyre inkább a munkakeresők kezébe kerül a döntés, hogy elvállalnak-e egy munkát, azaz már nem a munkaadó válogat a jelentkezők között.

A diplomások munkaerő-piaci előnye pedig tovább nő – derült ki a HVG HR Center megbízásából az Aon Hewitt tanácsadó cég, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) által tavaly készített felmérésből. Eszerint miközben három év alatt az összes foglalkoztatott számának 0–2 százalékos bővülésére lehet számítani, ezen belül a diplomások létszámában 4–7 százalékos növekedés várható.

A megkérdezett százfősnél nagyobb magyarországi autóipari cégek 38 százaléka jelezte, hogy legalább két olyan fontos foglalkozási csoport van, ahol a már észlelt vagy várható munkaerőhiány akár stratégiaváltásra is kényszerítheti a vállalatot. A válaszolók 59 százaléka nevezte üzleti kockázatnak a jelenlegi gépészmérnökhiányt, s az 55 százalékuk vélte úgy, hogy 2017-ben is hasonló gondokkal küszködik majd a cége. A villamosmérnökök körében 40-40,a járműmérnökök esetében pedig 22-22 százalékos ez az arány. Jelentős a kereslet a vegyészek és vegyészmérnök iránt is. Az e szakokon végzők esélyeit az is javítja, hogy nemcsak a klasszikus felvevőpiacon, azaz a vegy- és a gyógyszeriparban próbálkozhatnak, hanem a műanyag- és az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az autóipar, a gumigyártás vagy az energetika is nyitva áll előttük. Egy vegyész ugyanúgy jól jön az illatszerek fejlesztésénél, mint a szennyvízkezelésnél. Két év múlva főleg a műszaki szakmák, közülük is elsősorban a gépész- és villamosmérnökök válogathatnak majd a legvonzóbb ajánlatok között.

Azért viszont aggódhatnak a pályakezdők, mert a diplomát igénylő foglalkozásokban mutatkozó létszámigényt a vállalatok átlagosan csupán 12 százalékos arányban akarják frissen végzettek felvételével kielégíteni, inkább a már gyakorlott szakemberekre startolnak rá. A pályakezdőket elsősorban a műszaki, a turisztikai és az agrárterületeken várják tárt karokkal. Üzleti céljaik eléréséhez a megkérdezett cégvezetők a gépészmérnökök és az értékesítők munkáját jelölték meg a legfontosabbnak, e területeken számíthatnak a végzősök az értük folyó legintenzívebb versenyre.

Nem meglepetés, hogy a nyelvtudás növeli az elhelyezkedési esélyeket. A vizsgálat tanúsága szerint az angol középfokú tudás szinte alapkövetelmény. A megkérdezett vállalati vezetők szerint a nyelvtudás hagy maga után kívánnivalót, ők főleg az építész- és építőmérnökök, a vegyészmérnökök, az egyéb műszaki foglalkozásúak és a beszerzési / logisztikai területen dolgozók angoltudásával elégedetlenek. A második leggyakoribb elvárás a német nyelv ismerete, de ahol erre van szükség, ott többnyire nem elégszenek meg a középfokkal. A magasabb szintű nyelvtudás egyébként máshol is nagyobb esélyt ad a munkavállalóknak, hogy szakmai vagy vezetői karriert építsenek.

A munkavállalók kilátásai más megközelítésből is javulnak. Ötből négy embernek változott a fizetése tavaly, a többségnek ráadásul nőtt. A munkavállalók csaknem fele elégedett volt a keresetével – derül ki a Hays Hungary munkaerő-közvetítő legutóbbi bérfelméréséből. Ráadásul a szűk esztendők után a többség (a válaszadók 64 százaléka) fizetésemelést vár az idén, míg 81 százalékuk szerint a karrierjük is jó irányba mozdul majd el. Az optimizmus pedig korántsem megalapozatlan. A Hays szerint ugyanis már egyértelműen érezhető a gazdaság élénkülése, az új beruházások folyamatosan generálnak munkaerő-keresletet.

A nyelvismeret akár 5-10 százalékkal magasabb bruttó bérrel is együtt járhat. Nem az IT szektor fizeti a legtöbbet, de mindenképpen ígéretes karriert kínál. 2014 óta 300 ezer forintról 410 ezerre nőtt például a junior szoftverfejlesztők bére. Néhány éves tapasztalat után 550 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedett a fizetés, míg a vezetőké 850 ezer forintról 1,1 millióra. Még ennél is jobban fizet már a kezdetektől a gyógyszeripar. Mindössze 2-3 éves tapasztalattal már 900 ezres fizetésre számíthatnak a klinikai kutatóasszisztensek, ami százezer forinttal több, mint két éve. Egy projekteket összefogó menedzser havi 1,3–1,8 millió, míg a kutatásvezetők átlagosan 2 millió forint fizetést kapnak. És ez mérnöki pozícióban sem álom, ehhez legalább egy évtizedes tapasztalat kell. A fejvadász szakértők szerint igen felkapott terület lett a marketing is. Míg a junior márkamenedzserek 280 ezer forintos fizetéssel kezdenek, a marketingigazgatók reálisan 1,8 milliós fizetést remélhetnek, de már a tapasztalt termékmenedzsereknél sem ritka a havi 1 millió forintos jövedelem.

Pálmai Erika

Ennek a cikknek az eredeti változata a HVG által kiadott Campus Plusz 2016 kiadványban jelent meg.