Nem örült az ELTE-BTK vezetése annak, hogy a karról indult útjára az az akció, melynek keretében az oktatók a nemrég elfogadottnál magasabb béremelést szeretnének. A dékán szerint nem reális nyugati béreket követelni Magyarországon, az oktatók szerint azonban a térségben mindenhol jobb a helyzet.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy nem örül az egyetem vezetése, hogy a bölcsészkarról indult el a kezdeményezés. A laphoz eljutott egy levél, melyben Borhy László, a kar dékánja arról ír, hogy pont az utóbbi időszakban indult egy pozitív folyamat, így nem érti, miért pont most elégedetlenkednek az oktatók. Borhy az intézetigazgatóknak és tanszékvezetőknek írt levelében a lap szerint arról is ír, hogy csak az idén 200 millió forint értékű fejlesztések zajlottak a karon.
„Más szakmákhoz hasonlóan természetesen mi is azt szeretnénk, ha a hazai egyetemi fizetések közelítenének a nyugat-európai felsőoktatási bérekhez és megközelítőleg olyan körülmények között dolgozhatnánk, mint kollégáink Nyugat-Európában. A térségek közötti eltérő fejlettség azonban ténykérdés, és nekünk a realitás talaján kell gondolkodnunk és terveinket, elvárásainkat közösen megfogalmaznunk” – írta a lap szerint a dékán a bérkövetelésekkel kapcsolatban.
A lap által megkérdezett egyik tanszékvezető szerint sem a nyugati bérszint elérése a reális cél, de hazánk a környező országokhoz képesti s lemaradásban van. Egy másik oktató a lapnak elavult, gyakran be sem kapcsolható számítógépekről beszélt, és hogy hiába várják el a konferenciákon való részvételt és a kutatást, erre nem jut pénz.
A lap emlékeztet rá, hogy egy adjunktus bére nettó 147 ezret, a tanársegédek 122 ezer forintot keresnek. Három év múlva ez 30-40 ezer forinttal nőhet. Az emelésről ebben a cikkünkben olvashattok, a kormány bruttó bérekről beszélt.
