Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék ideiglenesen letétbe helyezné azokat a témába vágó könyveket, amelyeket az emigrációba vonuló kortársak már nem tudnának kicipelni magukkal külföldre.
Több mint hatvan program, interaktív workshopok, látványos kísérletek, nemzetközi lehetőségek és az ország legjobb kutatóinak rendhagyó órái - ezzel várják a leendő hallgatókat és érdeklődőket az Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort-kerti kampuszán október 13-án.
Korábban írtunk arról, mikre lehettünk büszkék az oktatás terén 2015-ben. Azt is összeszedtük, mire nem fogunk szívesen emlékezni ebből az évből.
Ki gondolta volna, hogy egy egyetemi oktató számára luxusnak számít egy könyv megvétele? Pedig az ELTE oktatói idáig jutottak. Többen elmondták, most már dönteniük kell: vagy a számlákat fizetik ki, vagy esznek.
Nem örült az ELTE-BTK vezetése annak, hogy a karról indult útjára az az akció, melynek keretében az oktatók a nemrég elfogadottnál magasabb béremelést szeretnének. A dékán szerint nem reális nyugati béreket követelni Magyarországon, az oktatók szerint azonban a térségben mindenhol jobb a helyzet.
Petíciót tett közzé az Oktatói Hálózat, amivel az ELTE-BTK oktatóinak tiltakozásához kívánnak csatlakozni. Hiába jelentette be a kormány, hogy több lépcsőben nőnek az oktatói-kutatói bérek a felsőoktatásban, sokak szerint még így is megalázóan keveset fognak keresni.
Nyílt levelet adtak ki az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatói, akik arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a fizetésüket már 10 éve nem emelték és hogy kevesebbet keresnek, mint egy pályakezdő a közoktatásban.
Pszichológia, andragógia és anglisztika: az előző évekhez hasonlóan 2010-ben is ezek voltak a legnépszerűbb szakok a bölcsészettudományi karokon. A hallgatók tizennégy egyetem és főiskola képzései közül választhatnak, a felsőoktatási intézmények közül ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapta a legjobb minősítést. Ízelítő a Diploma 2011 különszámból.
Érettségi után kezdtem csak igazán izgulni - természetesen a felvételi miatt. Ugyanis az új pontszámítási módszer kiszámíthatatlan volt. Emlékszem, kéz a kézben izgultunk a ponthatárok éjszakáján osztálytársaimmal. Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert Magyarország, sőt Európa vezető egyetemére, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre sikerült bejutnom. Meglepő módon alacsony volt a ponthatár, mindössze 320 pont elegendő volt ahhoz, hogy felvegyenek germanisztika szakra. Így lett belőlem német szakos hallgató.
Mennyire igaz a vicc, miszerint „két egyetemista beszélget novemberben, hogy karácsonyig már csak kettőt kell aludni".
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
