A Guardian is írt a magyar akkreditációs bizottság körüli vitáról Felsőoktatás
Eduline

A Guardian is írt a magyar akkreditációs bizottság körüli vitáról

A Guardian is foglalkozott a Magyar Akkreditációs Bizottság körül kialakult vitával, a lapnak Pető Andrea, a CEU oktatója, a testület volt tagja is nyilatkozott.

A Magyar Akkreditációs Bizottság – amelynek november 23-ig Pető Andrea, a CEU oktatója is tagja volt – az a szervezet, amely a felsőoktatási szakok elindításának követelményeit meghatározza.

A szerző a bizottságot és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszert (ENQA) egyaránt kifogásolja legfrissebb tanulmányában: illiberális rendszerként utal a magyar felsőoktatásra, szerinte a kormány a már meglévő kutatóintézetekkel és egyetemekkel párhuzamosan új, saját ideológiai hátterét biztosító új intézményeket és minőségellenőrző szervezeteket alakít, amelyek élére olyan vezetőket ültetnek, akik szakmai teljesítmény helyett inkább a lojalitásban jeleskednek.

Pető az ENQA-t is bírálja írásában, szerinte az európai szervezet semmit nem tesz azért, hogy a veszélybe került magyar akadémiai szabadságot és a kutatók függetlenségét megóvja. A tanulmányban – mely eredeti formájában ide kattintva érhető el – Pető felidézi, hogy az ENQA épp akkor újította meg a MAB tagságát és akkreditációját, hogy a gender szakot megszüntették Magyarországon, a kormány pedig elüldözte itthonról a CEU-t – írja a HVG.

A MAB elnöke, Csépe Valéria szerint Pető állítása téves, félrevezető ok-okozati összefüggést sugall, ezért felszólította mondatának visszavonására, mire a szerző nyílt levelet címzett az elnöknek, és visszalépett MAB-tagságától.

Az elnök szerint a MAB már az előtt kezdeményezte az ENQA-nál az akkreditációjának megújítását, hogy a felsőoktatási törvénynek a CEU elüldözéséhez vezető módosítása hatályba lépett volna.

Az ügy a nemzetközi sajtóban is feltűnt, a Guardian azt írja, Pető Andrea bízik abban, hogy több MAB-tag is követi őt a kilépésben.

 

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.