A felsőoktatásért is felelős Palkovics László miniszter által jegyzett tervezett legfontosabb újdonsága, hogy törli a korábban évekig húzódó konfliktust kiváltó, követelményt: eszerint az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” - idézi a hvg.hu a változtatást.

A speciális kikötésről 2020 őszén az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy torzította a versenyfeltételeket, sőt a rendelkezés sérti az uniós jogokat.

A most javasolt új szöveg szerint az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű - idézi a hvg.hu. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak, az oktató és kutatómunkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni.

Tehát magyar székhelyű külföldi egyetem is adhat Magyarországon elismert diplomát, azonban a működési szabályokat az egyetem székhelye szerinti állam határozza meg. A miniszteri indoklás szerint a bajor jogot vették alapul mind az EGT-n kívüli, mind az azon belüli egyetemek javasolt új szabályozásánál.

Az egyetem, amit Bécsben tárt karokkal fogadtak

Mint emlékezhettek rá, a CEU-botrány egyik sokat hangoztatott eleme volt, hogy a fő "probléma" az egyetem kapcsán, hogy az Egyesült Államokban az intézmény nem működött. Azonban a Lex-CEU néven elhíresült törvényre válaszolva az egyetemen megteremtették a feltételeket a New York-i oktatáshoz. Miután a kormány továbbra sem ismerte el az egyetem akkreditációját, CEU 2019-ben kénytelen volt képzései nagy részét Bécsbe helyezni.