Van olyan egyetem, ahol 100 alapszakos hallgató közül 97-en időben megszerzik a diplomához szükséges nyelvvizsgát, míg más intézményekben minden második BA-/BSc-szakosnak meggyűlik a baja a nyelvtanulással – ez derül ki egy friss kutatásból. Tavaly, a koronavírus-járvány első hulláma idején a kormány nyelvvizsga-amnesztiát adott azoknak, akik a bőrkötéses bizonyítvány hiánya miatt nem tudták átvenni diplomájukat. Kérdés, idén is kapnak-e hasonló könnyítést a végzős egyetemisták.

Minden ötödik alapszakos hallgató azért nem kapta meg a diplomáját, mert nem szerezte meg időben a nyelvvizsgát - ez derül ki abból a friss tanulmányból, amely azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak az eredményeit vizsgálta, akik a 2009/2010-es és a 2011/2012-es tanév között kezdték meg tanulmányaikat, néhány évvel később pedig sikeres záróvizsgát tettek.

Összességében a hallgatók 77-79 százaléka teljesítette a diploma megszerzéséhez előírt nyelvi követelményeket, közülük minden harmadiknak már felvételizőként megvolt a nyelvvizsgája, 27-28 százalékuk az alapképzés alatt, 14-20 százalékuk azonban csak a képzés után nyelvvizsgázott sikeresen. Az osztatlan szakokon (ezek közé tartozik például a jogász-, az orvosi, a tanári szak) ennél sokkal jobbak az arányok: a hallgatóknak mindössze 3-5 százaléka nem tudta időben letenni a nyelvvizsgát, és csúszott emiatt a diplomaszerzése. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy 62-69 százalékuk már a felvételinek is nyelvvizsgával futott neki.

Nyelvvizsga-amnesztiát kérnek. De nem biztos, hogy kapnak

Az arányok alighanem ma is hasonlóak, így az idén végzettek közül egyre többeket foglalkoztat az a kérdés, ők is kapnak-e majd felmentést a nyelvvizsga megszerzése alól. Tavaly a kormány a koronavírus-járvány első hulláma idején - a rendkívüli helyzetre hivatkozva, a gazdaságvédelmi akcióterv részeként - úgy döntött, hogy az egyetemek, főiskolák kiadhatják a nyelvvizsga hiánya miatt "beragadt" diplomákat.

Közel 110 ezer diplomát állítottak ki az intézmények a nyelvvizsgamentesség miatt - azok a volt hallgatók vehették át az oklevelet, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Eduline kérdésére még februárban azt írta, idén nem terveznek a tavalyihoz hasonló "nyelvvizsga-amnesztiát" - azóta persze a nyelvtanulási lehetőségek is szűkültek a járvány harmadik hulláma miatt, a nyelviskolák például március 8-a óta csak online órákat tarthatnak, ahogy a nyelvvizsgaközpontok is kizárólag online vizsgákat szervezhetnek.

Nem véletlen, hogy több mint ötezren írták alá azt a petíciót, amelynek elindítói azt kérik a kormánytól, hogy a járványügyi helyzet miatt hosszabbítsák meg a tavalyi "felmentést".

Vezet az informatika képzési terület

A már idézett kutatás eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy valószínűleg ma sem minden képzési területet érint egyformán a nyelvvizsgaprobléma. A tanulmány szerint a művészetkozvetítési terület alapképzésein a legrosszabb a helyzet, a hallgatók 26-31 százaléka nem teljesíti a nyelvi követelményeket.

A másik véglet az informatikai terület: a legtöbb felvételiző már a jelentkezési lap leadása előtt rendelkezett a nyelvvizsgával, míg a gazdasági BSc-képzéseken tanulók jellemzően már egyetemistaként írásbeliztek és szóbeliztek, a jogi terület alapszakjainak hallgatói (a jogászképzés nem ide tartozik, de az igazságügyi igazgatási, valamint a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szak igen) nagy része a képzés befejezése után kapta meg a nyelvvizsga-bizonyítványát. 

Az osztatlan képzések közül a műszaki szakokon okoz a legkevésbé gondot a nyelvvizsga-követelmény, a legtöbben már felvételizőként nyelvvizsgával rendelkeznek (a hallgatók 97-99 százalékának van bőrkötéses bizonyítványa. A művészeti osztatlan képzéseken (ilyen például a színművész, a szobrászművész, a dramaturg szak) ezzel ellentétben sokan küzdenek a nyelvtanulással, a kutatásban vizsgált hallgatók 21-38 százaléka nem rendelkezett a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával.

Nagyok a különbségek

Intézményenként is eltérőek az adatok. Az alapszakos eredmények alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a legjobb a helyzet (a BSc-szakosok 97 százaléka időben megszerezte a nyelvvizsgát), míg például az Eszterházy Károly Egyetemen minden harmadik hallgatónak okozott problémát a nyeélvvizsgaszerzés. A Károli Gáspár Református Egyetemen 91-93 százalék a nyelvi követelményt teljesítők aránya, míg az Edutus Egyetemen mindössze 41-44 százalék.

Az osztatlan szakokon tanulók közül a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói közül teljesítették időben a nyelvi elvárásokat, a legkevesebben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjai közül.

Mind az alap-, mind az osztatlan szakokon a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya a nagyobb – 80 százalék körüli –, kevesebben szereznek felsőfokú nyelvvizsgát, ennek aránya 20 százalék körül mozog. A nyelvvizsga típusát tekintve érthető módon mindkét képzéstípusnál a komplex vizsgák aránya a legmagasabb (hiszen ez szerepel a kimeneti követelményekben), és talán az sem meglepő, hogy az angol nyelv vezeti a nyelv szerinti toplistát, amelyet a német követ, de népszerű a francia, az olasz, a spanyol, sőt az eszperantó nyelv is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!