Minden ötödik alapszakosnak meggyűlik a baja a nyelvvizsgával: vajon idén is "felmentést" kapnak? Felsőoktatás
Tóth Alexandra

Minden ötödik alapszakosnak meggyűlik a baja a nyelvvizsgával: vajon idén is "felmentést" kapnak?

Van olyan egyetem, ahol 100 alapszakos hallgató közül 97-en időben megszerzik a diplomához szükséges nyelvvizsgát, míg más intézményekben minden második BA-/BSc-szakosnak meggyűlik a baja a nyelvtanulással – ez derül ki egy friss kutatásból. Tavaly, a koronavírus-járvány első hulláma idején a kormány nyelvvizsga-amnesztiát adott azoknak, akik a bőrkötéses bizonyítvány hiánya miatt nem tudták átvenni diplomájukat. Kérdés, idén is kapnak-e hasonló könnyítést a végzős egyetemisták.

Minden ötödik alapszakos hallgató azért nem kapta meg a diplomáját, mert nem szerezte meg időben a nyelvvizsgát - ez derül ki abból a friss tanulmányból, amely azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak az eredményeit vizsgálta, akik a 2009/2010-es és a 2011/2012-es tanév között kezdték meg tanulmányaikat, néhány évvel később pedig sikeres záróvizsgát tettek.

Összességében a hallgatók 77-79 százaléka teljesítette a diploma megszerzéséhez előírt nyelvi követelményeket, közülük minden harmadiknak már felvételizőként megvolt a nyelvvizsgája, 27-28 százalékuk az alapképzés alatt, 14-20 százalékuk azonban csak a képzés után nyelvvizsgázott sikeresen. Az osztatlan szakokon (ezek közé tartozik például a jogász-, az orvosi, a tanári szak) ennél sokkal jobbak az arányok: a hallgatóknak mindössze 3-5 százaléka nem tudta időben letenni a nyelvvizsgát, és csúszott emiatt a diplomaszerzése. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy 62-69 százalékuk már a felvételinek is nyelvvizsgával futott neki.

Nyelvvizsga-amnesztiát kérnek. De nem biztos, hogy kapnak

Az arányok alighanem ma is hasonlóak, így az idén végzettek közül egyre többeket foglalkoztat az a kérdés, ők is kapnak-e majd felmentést a nyelvvizsga megszerzése alól. Tavaly a kormány a koronavírus-járvány első hulláma idején - a rendkívüli helyzetre hivatkozva, a gazdaságvédelmi akcióterv részeként - úgy döntött, hogy az egyetemek, főiskolák kiadhatják a nyelvvizsga hiánya miatt "beragadt" diplomákat.

Közel 110 ezer diplomát állítottak ki az intézmények a nyelvvizsgamentesség miatt - azok a volt hallgatók vehették át az oklevelet, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Eduline kérdésére még februárban azt írta, idén nem terveznek a tavalyihoz hasonló "nyelvvizsga-amnesztiát" - azóta persze a nyelvtanulási lehetőségek is szűkültek a járvány harmadik hulláma miatt, a nyelviskolák például március 8-a óta csak online órákat tarthatnak, ahogy a nyelvvizsgaközpontok is kizárólag online vizsgákat szervezhetnek.

Nem véletlen, hogy több mint ötezren írták alá azt a petíciót, amelynek elindítói azt kérik a kormánytól, hogy a járványügyi helyzet miatt hosszabbítsák meg a tavalyi "felmentést".

Vezet az informatika képzési terület

A már idézett kutatás eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy valószínűleg ma sem minden képzési területet érint egyformán a nyelvvizsgaprobléma. A tanulmány szerint a művészetkozvetítési terület alapképzésein a legrosszabb a helyzet, a hallgatók 26-31 százaléka nem teljesíti a nyelvi követelményeket.

A másik véglet az informatikai terület: a legtöbb felvételiző már a jelentkezési lap leadása előtt rendelkezett a nyelvvizsgával, míg a gazdasági BSc-képzéseken tanulók jellemzően már egyetemistaként írásbeliztek és szóbeliztek, a jogi terület alapszakjainak hallgatói (a jogászképzés nem ide tartozik, de az igazságügyi igazgatási, valamint a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szak igen) nagy része a képzés befejezése után kapta meg a nyelvvizsga-bizonyítványát. 

Az osztatlan képzések közül a műszaki szakokon okoz a legkevésbé gondot a nyelvvizsga-követelmény, a legtöbben már felvételizőként nyelvvizsgával rendelkeznek (a hallgatók 97-99 százalékának van bőrkötéses bizonyítványa. A művészeti osztatlan képzéseken (ilyen például a színművész, a szobrászművész, a dramaturg szak) ezzel ellentétben sokan küzdenek a nyelvtanulással, a kutatásban vizsgált hallgatók 21-38 százaléka nem rendelkezett a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával.

Nagyok a különbségek

Intézményenként is eltérőek az adatok. Az alapszakos eredmények alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a legjobb a helyzet (a BSc-szakosok 97 százaléka időben megszerezte a nyelvvizsgát), míg például az Eszterházy Károly Egyetemen minden harmadik hallgatónak okozott problémát a nyeélvvizsgaszerzés. A Károli Gáspár Református Egyetemen 91-93 százalék a nyelvi követelményt teljesítők aránya, míg az Edutus Egyetemen mindössze 41-44 százalék.

Az osztatlan szakokon tanulók közül a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói közül teljesítették időben a nyelvi elvárásokat, a legkevesebben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjai közül.

Mind az alap-, mind az osztatlan szakokon a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya a nagyobb – 80 százalék körüli –, kevesebben szereznek felsőfokú nyelvvizsgát, ennek aránya 20 százalék körül mozog. A nyelvvizsga típusát tekintve érthető módon mindkét képzéstípusnál a komplex vizsgák aránya a legmagasabb (hiszen ez szerepel a kimeneti követelményekben), és talán az sem meglepő, hogy az angol nyelv vezeti a nyelv szerinti toplistát, amelyet a német követ, de népszerű a francia, az olasz, a spanyol, sőt az eszperantó nyelv is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés
Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen Közoktatás Szabó Fruzsina

Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen

Magyar gimnazisták nyerték meg a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét – a tizedikes diákok „újonc” kategóriában indultak az oxfordi versenyen, és az egyik legrégebbi brit magániskola csapatát is legyőzték. Pedig míg számos európai és ázsiai országban népszerű „iskolai sport” a vitázás, itthon alig néhány iskolában működik vitaklub. Kár, a társadalom is jól járna azzal, ha már tizenévesen megtanulnánk jól vitázni.