Magyarországon eddig ismeretlen, Németországban, Ausztriában és Hollandiában azonban évtizedek óta jól működő intézménytípus jöhet létre a következő években, ha az oktatási államtitkárság beépíti az új felsőoktatási törvény szövegébe azt a javaslatcsomagot, amelyet egy múlt heti felsőoktatási konferencián állítottak össze magyar és külföldi rektorok, oktatási szakemberek.

University of Applied Science, vagyis alkalmazott tudományok egyeteme – így hívnák azt az új felsőoktatási intézménytípust, amelynek hazai bevezetésére a Dunaújvárosi Főiskola múlt heti konferenciáján tettek javaslatot rektorok és oktatási szakemberek – akár a főiskolai szektor „kiválósági” kategóriájaként, akár a főiskolák és az egyetemek közé önálló kategóriájaként beillesztve.

„Több országban fontos eleme az alkalmazott tudományok egyeteme az intézményrendszernek, ugyanis gyorsan tud reagálni az ipar és a gazdaság elvárásaira” – mondja Bognár László, a Dunaújvárosi Főiskola rektora. A tervek szerint a „University of Applied Science” címet azok a főiskolák kaphatnák meg, amelyek mesterképzést is indítanak, emellett alkalmazott kutatási-fejlesztési tevékenységet is folytatnak. „A javaslat része, hogy ezekben az intézményekben két féléves, gyakorlatorientált mesterszakok indulnának el, a képzéseket elvégző hallgatók professional master végzettséget szerezhetnének” – teszi hozzá.

Alkalmazott tudományok egyeteme: a rektoroknak is tetszik az ötlet

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége már tavaly decemberben azt javasolta: ha már úgyis új felsőoktatási törvényt készít az oktatási államtitkárság, hozzanak létre egy teljesen új intézményi struktúrát, amely nemcsak az egyetemeket és a főiskolákat választja el egymástól, hanem megkülönbözteti az univerzitásokat, vagyis a kutatóegyetemeket, az alkalmazott tudományok egyetemeit, illetve a vidéki, kisebb főiskolákat és a szakfőiskolákat. Hogyan változtatna a felsőoktatás rendszerén a kormány? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Németországban működik Más-más néven, de Németországban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában és Franciaországban már évek óta működnek ilyen felsőoktatási intézmények. A „University of Applied Science” a kutatóegyetemekhez hasonlóan alap- és mesterképzéseket is indíthat, doktori iskolát azonban elvileg nem szervezhet – éppen ezért több intézmény más egyetemekkel közösen indít képzéseket doktoranduszoknak, a doktori címet azonban hivatalosan nem az alkalmazott tudományok egyeteme adományozza a végzősöknek.

„A felsőoktatási koncepció egyik sarkalatos eleme az egyetemek és főiskolák kategorikus megkülönböztetése, a konkrét megfogalmazás azonban leegyszerűsített” – az MRK szerint ezért lenne szükség az új intézményi rendszerre. A rektorok szerint a kutatóegyetemi címhez hasonlóan külön státuszt kellene biztosítani azoknak a főiskoláknak is, amelyek kiemelkedő kutató-fejlesztő munkát végeznek. „Az egyetemeken belül meg kell határozni a kutatóegyetemek kritériumrendszerét, a főiskolákon belül pedig a gyakorlathoz kötődő, alkalmazott tudományok egyeteme kategóriát” - írják.

Miért vannak bajban a vidéki főiskolák? 

Pokorni Zoltán egy februári felsőoktatási fórumon úgy fogalmazott: ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák a felsőoktatási intézményeket, legfeljebb néhány főiskola és hét-nyolc egyetem – az ELTE, a SOTE, a BME, a Corvinus, a debreceni, a szegedi, a pécsi és esetleg a miskolci – maradna talpon. A fideszes oktatáspolitikus szerint a vidéki főiskolák nagy bajban vannak, ezért mindenképpen új feladatokat kell találniuk: az egyik megoldás az lenne, ha ezek az intézmények együttműködnének egyetemekkel, esetleg a felnőttképzésben vállalnának szerepet. A másik lehetséges út, hogy a főiskolák képzési monopóliumokat kapnak: vízügyi szakembereket például csak Baján képeznének, a karbantartás mérnökeit csak Dunaújvárosban oktatnák.

A Dunaújvárosi Főiskola rektora szerint valóban komoly problémákkal küzdenek a főiskolák, több ok miatt. Bognár László szerint egyértelművé vált az elmúlt években, hogy a 2007-ben módosított felvételi rendszer nem kedvez a főiskoláknak, másrészt 2005-ben bevezették a bolognai rendszert, amely uniformizálta a képzéseket, vagyis egy adott szakon ugyanazt tanítják a Budapesti Corvinus Egyetemen, mint a Dunaújvárosi Főiskolán. „Pont azzal lehetne a hallgatókat magunkhoz vonzani, ha meg tudnánk mutatni, hogy az egyes intézményekben milyen speciális irányok vannak” – mondja Bognár László.

Véleménye szerint a szakakkreditációs rendszert is ketté kellene választani, a szakok indításának engedélyezéséért az oktatásért felelős tárca, míg a minőségellenőrzésért továbbra is a Magyar Akkreditációs Bizottság lehetne a felelős. „Jelenleg egyetemi professzorok határozzák meg, hogy milyen képzés melyik intézményben indulhat, ez pedig nem csak hátrányos helyzetbe hozza a főiskolákat, de mint egy második hatalmi ág, úgy rendezi át a felsőoktatási képzések világát, hogy annak vajmi kevés köze van az ország és a gazdaság valós igényeihez” – magyarázza.

eduline