Az Egyesült Királyság frissdiplomásainak elhelyezkedési esélyeire is negatív hatással volt a gazdasági válság - legalábbis a legfrissebb jelentések szerint. Bár a helyzet nem súlyos, átlagosan mégis hetven hallgató verseng egy pozícióért, és minden tizedik állás nélkül marad. A tavaly évben végzettek közül összesen 18 800 diák jutott erre a sorsra. Talán éppen azért, mert nem a legjobb egyetemen végeztek.
Az Egyesült Királyságban sem problémamentes a diplomások elhelyezkedése, ráadásul a brit statisztikai hivatal (HESA) legfrissebb adatai szerint az sem mindegy, melyik egyetem diplomája lapul a frissdiplomás zsebében – írja a Telegraph.
A hírportál a HESA statisztikája alapján két ötös listát készített a munkába állás szempontjából legjobb és legrosszabb brit egyetemekről. A minirangsor első helyén a University of Surrey áll 96,9 százalékos elhelyezkedési aránnyal: a tavalyi évben 935 végzősből mindössze harminc diák maradt állás nélkül. Ezzel az eredménnyel még az egyetemi rangsor első helyezettjét, a Cambridge Egyetemet is maga mögé utasította: cambridge-i diplomájával „csupán” a végzősök 95,2 százaléka kap rövid időn belül végzettségének megfelelő pozíciót.
Ugyan a különbség nem számottevő, mégis érdemes megemlíteni, hiszen míg a Times Higher Education rangsorának ötvenes listáján a Cambridge Egyetem az első helyen áll, addig a University of Surrey a 32. helyre szorult, pedig a későbbi elhelyezkedési esélyek korántsem mellékesek. A HESA statisztikája alapján a legrosszabb esélyekkel a London South Bank University diákjainak kell számolnia: tavaly a diploma megszerzése után négyből egy diák nem jutott megfelelő álláshoz, 790 emberből 590-nek lett rövid időn belül munkája. Nem sokkal jobb a helyzet a szintén londoni Metropolitan Egyetemen. Az itt végzett diákok 74,5 százaléka jut a diplomázás után álláshoz.
Frissdiplomások itthon
Meglepő módon a hazai adatok ennél sokkal derűlátóbbak. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett Diplomás pályakövetés 2009-2010 elnevezésű programjában csaknem ötezer 2007-ben diplomázott hallgatót kérdeztek meg idén tavasszal a diplomázásuk óta eltelt időszakról, konkrétan arról, hogyan alakult azóta a karrierjük. Valószínűleg éppen ezért zárult kedvezőbb mérleggel, hiszen 2007-ben még nyoma sem volt a pénzügyi válságnak.
A kitöltött kérdőívek elemzése során kiderült, a tévhitekkel ellentétben a bölcsészként, illetve a jogi karon végzett hallgatók is rövid időn belül találtak állást, az összes képzési területen átlagosan három hónapos álláskeresési időszakkal kellett számolni. Kivételt képeznek az orvosi és egészségtudományi területen diplomázók, nekik átlag két és fél hónap alatt akadt állásuk. A kutatás nem tér ki arra, hogy a talált állás a végzettségnek megfelelő pozíció volt-e, az viszont kiderült, hogy munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek.
A fizetésről már kevésbé volt ilyen pozitív véleményük, főként a pedagógiai, orvos-és egészségtudományi, természet-és társadalomtudományi szakmák végzettjei keveselték kezdő bérüket. A kutatás során megkérdezett egykori hallgatók kezdő bére átlag nettó 135 ezer forint volt. Az összeg az ugyanabban a pozícióban régóta dolgozó kollégákhoz képest alacsonyabb, de már jobban keresnek a fizikai munkát végzőknél. Viszonyítási alapként összegyűjtöttük az Egyesült Királyság és Magyarország legjobban fizetett szakmáit, és bár a brit fizetésektől még messze vagyunk, a felsorolt top szakmák hasonlóak mindkét országban: a felsővezető mellett a kormányzati pozíciók és a légi irányító is megtalálhatóak.
eduline
A hírportál a HESA statisztikája alapján két ötös listát készített a munkába állás szempontjából legjobb és legrosszabb brit egyetemekről. A minirangsor első helyén a University of Surrey áll 96,9 százalékos elhelyezkedési aránnyal: a tavalyi évben 935 végzősből mindössze harminc diák maradt állás nélkül. Ezzel az eredménnyel még az egyetemi rangsor első helyezettjét, a Cambridge Egyetemet is maga mögé utasította: cambridge-i diplomájával „csupán” a végzősök 95,2 százaléka kap rövid időn belül végzettségének megfelelő pozíciót.
Ugyan a különbség nem számottevő, mégis érdemes megemlíteni, hiszen míg a Times Higher Education rangsorának ötvenes listáján a Cambridge Egyetem az első helyen áll, addig a University of Surrey a 32. helyre szorult, pedig a későbbi elhelyezkedési esélyek korántsem mellékesek. A HESA statisztikája alapján a legrosszabb esélyekkel a London South Bank University diákjainak kell számolnia: tavaly a diploma megszerzése után négyből egy diák nem jutott megfelelő álláshoz, 790 emberből 590-nek lett rövid időn belül munkája. Nem sokkal jobb a helyzet a szintén londoni Metropolitan Egyetemen. Az itt végzett diákok 74,5 százaléka jut a diplomázás után álláshoz.
Top 5: a legjobb egyetemek (a végzősök munkaerő-piaci helyzete alapján) |
Top 5: a legrosszabb egyetemek (a végzősök munkaerő-piaci helyzete alapján) |
The University of Surrey: 96,9% | London South Bank University: 74,4% |
Harper Adams University College: 96,5% |
London Metropolitan University: 74,5% |
The Robert Gordon University: 95,9% |
The University of Greenwich: 79,8% |
The University of Cambridge: 95,2% |
The University of Wales, Lampeter: 80,2% |
King's College London: 94.6% | The University of Bolton:80.5% |
Frissdiplomások itthon
Meglepő módon a hazai adatok ennél sokkal derűlátóbbak. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett Diplomás pályakövetés 2009-2010 elnevezésű programjában csaknem ötezer 2007-ben diplomázott hallgatót kérdeztek meg idén tavasszal a diplomázásuk óta eltelt időszakról, konkrétan arról, hogyan alakult azóta a karrierjük. Valószínűleg éppen ezért zárult kedvezőbb mérleggel, hiszen 2007-ben még nyoma sem volt a pénzügyi válságnak.
A kitöltött kérdőívek elemzése során kiderült, a tévhitekkel ellentétben a bölcsészként, illetve a jogi karon végzett hallgatók is rövid időn belül találtak állást, az összes képzési területen átlagosan három hónapos álláskeresési időszakkal kellett számolni. Kivételt képeznek az orvosi és egészségtudományi területen diplomázók, nekik átlag két és fél hónap alatt akadt állásuk. A kutatás nem tér ki arra, hogy a talált állás a végzettségnek megfelelő pozíció volt-e, az viszont kiderült, hogy munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek.
A fizetésről már kevésbé volt ilyen pozitív véleményük, főként a pedagógiai, orvos-és egészségtudományi, természet-és társadalomtudományi szakmák végzettjei keveselték kezdő bérüket. A kutatás során megkérdezett egykori hallgatók kezdő bére átlag nettó 135 ezer forint volt. Az összeg az ugyanabban a pozícióban régóta dolgozó kollégákhoz képest alacsonyabb, de már jobban keresnek a fizikai munkát végzőknél. Viszonyítási alapként összegyűjtöttük az Egyesült Királyság és Magyarország legjobban fizetett szakmáit, és bár a brit fizetésektől még messze vagyunk, a felsorolt top szakmák hasonlóak mindkét országban: a felsővezető mellett a kormányzati pozíciók és a légi irányító is megtalálhatóak.
TOP 5 pozíciók az Egyesült Királyságban 2010-ben |
Top 5 pozíciók Magyarországon 2010 (bruttó) |
Vállalatvezető, szervezetvezető: 2 660 315 Ft/hó | Gazdasági, érdekképviseleti vezető: 1 195 907 Ft/hó |
Gyakorló orvos: 2 186 601 Ft/hó | Igazságszolgáltatási felsővezető: 908 907 |
Pilóta, légi irányító: 1 864 938FT/hó | Törvényhozó, miniszter, államtitkár: 890 479 |
Kormányzati vezető pozíciók: 1 711 408 Ft/hó | Légi irányító (nem pilóta): 861 782 |
Fogorvos: 1 639 485 Ft/hó | Értékpapír-és devizakereskedő: 750 556 |
Forrás: Guardian | Forrás: HVG/ÁFSZ |
eduline