E-learning – milyen lesz a virtuális campus?
Egy tanulmány szerint 20 év múlva az egyetemi campusok csupán relikviák lesznek, könyvek helyett távoktató szoftverekkel és az internet segítségével fogunk tanulni. Az e- learning egyre népszerűbb, kérdés, hogy tudja-e pótolni a tanárral való személyes kontaktust.
Egyre több amerikai egyetem teszi közzé az interneten a kurzusairól készült hang- és videofelvételeket. A Berkeley egyetem előadásai a YouTube-on érhetők el, a Yale nyitott egyetemi portált indított, a Massachusetts Institute of Technology online katalógusában pedig, az egyetem szinte minden kurzusának részletes leírása és tananyaga hozzáférhető – mindez persze ingyen. Bár ez a módszer inkább az egyetemek - és oktatók - népszerűsítésére szolgál, sok olyan diáknak hasznos lehet, akik lemaradtak egy-egy előadásról. Az online oktatásnak azonban számos komolyabb fegyvere is van a hagyományossal szemben.
Do you speak internet?
„Mostanában kezd beindulni az internetes oktatási forma, a haladóbb gondolkodású nyelviskolák már körülbelül egy éve intenzíven használják. Messzire mutató tapasztalatokkal még nem rendelkezünk, de azt elmondhatjuk, hogy jó működik a rendszer” – mondta el a netes oktatással kapcsolatban Sipos Júlia a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének főtitkára.
„Szükség van azonban a hagyományos módszerekre is, hiszen az online módszerek csupán a szókincset, nyelvtant, szövegértést képesek fejleszteni, a kiejtést nem. Az erre kifejlesztett szövegfelismerő programok még nagyon gyerekcipőben járnak. Nyelvtanulásnál arra azért mindenképpen szükség van, hogy tanár és diák leüljön egymással szemben és így gyakorolják a beszédet” – mondja a szakember.
Az egyik legnépszerűbb online nyelvoktatási forma a Macmillan módszer, melyhez az elmúlt két hétben tizenkét újabb magyar nyelviskola csatlakozott. Mind vidéken, mind Budapesten működnek ilyen iskolák. (Például a Kecskeméti nyelviskola vagy a Balaton nyelviskola, Budapesten pedig a Fast English Communications, vagy az Európa nyelvstúdió)
Sok nyelviskola alkalmazza a blended learning-et, azaz a vegyes oktatási formát, ami a hagyományos módszertant, a személyes konzultációt és a virtuális oktatás elemeit is használja.
Kognitivizmus helyett konnektivizmus
Oktatási szakemberek, tanárok, informatikusok egy gyökeresen új tanuláselméleti irányzatot hoztak létre: a konnektivizmust. Az új oktatási paradigma a hálózatalapú tanulást és oktatást népszerűsíti, és a kapcsolatokra épülő, megosztott tudás terjesztését hirdeti. Gyakorlatába ugyanúgy beépíti a személyes konzultációt, az internetes fórumot, a twittert vagy az RSS-t.
A konnektivizmuson alapul a Moodle, mely egy nyílt forráskódú, ingyenes licenc alatt terjesztett e-learning keretrendszer. Ez a forma, mára a világ legnépszerűbb online keretrendszerévé vált. Több mint 40 ezer regisztrált szerver működik világszerte, és közel 20 millió felhasználó használja. Magyarországon több mint 180 regisztrált Moodle szerver működik. Itthon a felsőoktatásban a Debreceni Tanítóképző Főiskola az egyik fő használója, de alkalmazzák más egyetemeken, a közoktatásban, sőt a vállalati szektorban is.
A Moodle keretében egy-egy kurzust a tutorok vezetnek, egyben ők is fogják össze – akár a világ különböző részein lévő- tanulókat. A diákokkal valamilyen kommunikációs eszköz igénybevételével (e-mail, IP telefon, üzenőszoftver, fórum) tartják a kapcsolatot. A tutor sokkal szélesebb körű szerepekkel és funkciókkal szembesül, mint a tanteremben oktató tanár. Figyelnie kell arra hogyan jeleníti meg a kurzust, és hogyan teremti meg az otthonosságot a virtuális tanulási környezetben. A hagyományos magyarázó szerep itt háttérbe szorul, és az oktató értelmező, irányító, moderáló funkciója válik hangsúlyossá – hangsúlyozzák a Moodle hívei. Magyarországon közel 1500 - 2000 tutor tevékenykedik, akik túlnyomórészt az oktatási intézmények munkatársai közül kerülnek ki.
Egyetemes távlatok
Az elektronikus módszer egyik nagy előnye, hogy a tanulók saját időbeosztással haladhatnak. Ez a rendszer azonban nem minden formában működik.
A weben böngészve rengeteg immár nem működő oldalt találunk, melyek a vagyonőrképzéstől - a flash animálás elsajátításáig különböző szakmák online oktatását hirdetik.
„Ez két éve egy kísérleti próbálkozás volt részünkről, ami befuccsolt. Egyszerűen képtelenség volt összeegyeztetni a hallgatókkal, a képzések időpontjait, magyarán hogy mikor ki van gép előtt. Egy idő után, minden résztvevő egyéni személyre szabott képzést szeretett volna, így ilyen formában működött tovább” – mesél a kudarcokról egy volt online oktatási cég vezetője.
Az e-learning legszélesebb körű alkalmazója a felsőoktatás lehet. „Az online oktatás egyértelműen megállíthatatlanul tör előre, az egyetemi kurzusok oktatásának gyakorlatában már ma látható a növekvő tendencia” – mondja Hunya Márta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Tudományos Főmunkatársa. „Az Elte angolszakán idén e-learning segítségével is oktatják a módszertant, jövőre pedig három ilyen jellegű kurzust szeretnének indítani a tanszéken – mondja az OFI munkatársa, aki nemrégiben egy nemzetközi projekt keretében megvalósult tutor képzésen vett részt.
„Egyáltalán nem igaz az, hogy ez egy arctalan, elidegenítő, módszer. A zárókonferencián a leendő tutorok és tanítványaik között szinte érzelmi kapcsolat alakult ki, sokkal erőteljesebben és hatékonyabban tudtak együtt dolgozni, mint a hagyományos módszerben. Véleményem szerint az e- learning villámgyorsan el fog terjedni az oktatásban” – számol be a szakember pozitív tapasztalatairól és a várható tendenciákról.
Októberben rendezik meg Debrecenben a Moodle konferenciát ahol valószínűleg az továbbra is kérdés marad, hogy 20 év múlva ledőlnek – e a katedrák, de kerekasztal beszélgetéseken, vitafórumokon megvitatják a Moodle új lehetőségeit a web 2-es alkalmazások fényében.
Schäffer Dániel
eduline