"Sokan igazságtalannak érzik, hogy a négy hónapos képzést elvégzők hasonló pozíciót töltenek be, hasonló fizetésért, mint a diplomás szoftverfejlesztő kollégáik" - mondta a 24.hu-nak Filep Szabolcs, PROGmasters alapító-ügyvezetője, aki egyébként mindenkét oldalt ismeri, hiszen ő maga is a BME-n végzett mérnökinformatikusként.

Azt is elmondta a lapnak, hogy az egyetemi képzés átfogó, komoly elméleti hátteret ad, azonban ennek a 90 százalékát nem lehet a gyakorlatban azonnal hasznosítani. Az intenzív, gyakorlatorientált bootcampek ezért a maradék 10 százalékra – és a legfrissebb piaci igényekre – koncentrálnak elsősorban. Szerinte egyébként alapvetően egyéni hozzáállástól, motivációtól függ, kiből milyen programozó lesz, nem attól, milyen iskolát végzett.

Az számít, hogy mennyi időt tölt a programozással, és mennyire tartja frissen a tudását. Fontos szempont az is, hogy az egyetem hosszú ideig tart, így nem jó megoldás például azok számára, akik 30-40 évesen pályaváltást terveznek – tette hozzá.

Ugyanannyi fizetés diplomával vagy anélkül?

A 24.hu a Green Fox Academyt is megkérdezte minderről, ahol a vállalati partnereik visszajelzése alapján viszont azt tapasztalják, hogy bár a képzések különbözőek, végzős hallgatóik tudása, soft skill-jei, elkötelezettsége és korábbi munkatapasztalatuk miatt hasonló kezdő fizetésre számíthatnak, mint egyetemet végzett kollégáik.

Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, ez egy kicsit gátolja a frissen végzettek belépését - írja a 24.hu. Filep Szabolcs szerint a Bprof akár jó lépés is lehet a piaci igények irányába, bár meggyőződése, hogy az elméleti és gyakorlati képzést egymással párhuzamosan lehet hatékonyan végezni annak érdekében, hogy a cégekhez már használható szakmai tudással rendelkező diákok kerüljenek.