Az idei angolérettségin volt egy feladat, melyben egy angol autósiskola hirdetésére kellett jelentkezni. Ezen az anyanyelvi tanárok meglepődtek, nem értették a feladatot, ugyanis Nagy-Britanniában teljesen máshogy szerezhettek jogsit, mint Magyarországon. Most kiderül, átmennétek-e a KRESZ-vizsgán: itt vannak a kérdések

A brit és az amerikai rendszer

Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nem kötelező beiratkozni autósiskolába, nem kell tanfolyamokat elvégezni, akár a szülők is taníthatják a gyerekeiket. Ugyanakkor elméletből és gyakorlatból is vizsgázni kell. Ha letették az elméleti vizsgát, egy ideiglenes jogsit kapnak, amivel egy vezetni tudó felnőtt felügyelete mellett nyugodtan mehetnek a forgalomban. Amerikai és brit tesztekért kattintsatok ide.

Az olasz módi

Aki járt már valaha Olaszországban, biztos elgondolkodott azon, vajon ott egyáltalán tanulnak-e vezetni, hiszen a folyamatos dudálás és a jelzőlámpák totális figyelmen kívül hagyása miatt nem ezt feltételeznénk. De náluk sem a két szép szemükért adják a jogsit. Ha láttok olyan autót, amin egy fekete P betű van, akkor az tuti egy tanuló. Ott az a feltétel, hogy a tanulót felügyelő ne legyen 60 évesnél idősebb és legalább 5 hónapot kell a forgalomban vezetni, mielőtt hivatalossá válna a dolog. De náluk sem kötelező autósiskolába járni, elméleti vizsga viszont van.

A franciáknál hosszú időbe telik

A francia jogsiszerzés útja az angolszász és olasz gyakorlatnál jóval rögösebb, de még a magyarhoz képest is idegtépő folyamat: ott is kötelező autósiskolába járni. Franciaországban akár másfél évbe is beletelhet, mire megkapják a jogsit. Elméleti elővizsgák és egy „fővizsga” után mehetnek a 12 hónapos, legalább 3 ezer kilométeres forgalmi gyakorlatra, amit még egy 20 órás tanpályás gyakorlat előz meg.

Németországban is autósiskolában kell tanulni, 17 éves kortól lehet volán mögé ülni, de a francia rendszernél jóval egyszerűbb és gyorsabb ott a jogosítvány megszerzése. Az ő rendszerük hasonlít leginkább a miénkre.