Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

• 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
• 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
• 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás, kivételt képez azonban a Budapesti Corvinus Egyetem, ahol egységesen minden alapszakon 400 pont a ponthatár.

Ez tehát az alábbi alapképzéseket érinti:

• alkalmazott közgazdaságtan
• filozófia, politika, gazdaság
• gazdálkodási és menedzsment
• gazdaságinformatikus
• kommunikáció- és médiatudomány
• nemzetközi gazdálkodás
• nemzetközi tanulmányok
• pénzügy és számvitel
• üzleti adattudomány

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.