A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ebben a cikkünkben a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról olvashattok.
Számos érv szólhat a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok mellett, amik miatt egy szülő úgy határozhat, hogy nem várja meg, hogy a gyereke nyolcadikos legyen, és már jóval korábban, hatodik osztályos korában, vagy éppen már negyedikesen az intézményváltás mellett dönt.
A 2023-as középiskolai felvételiben 5867, a központi felvételi vizsgán részt vett diák közül 3249-en kerültek be 8 évfolyamos intézménybe, 6 évfolyamos gimnáziumba pedig 8674 diák közül 4624-en, ami az Oktatási Hivatal grafikonja szerint megegyezik az elmúlt évek tendenciájával. Mára már országszerte 84 nyolcosztályos, és 123 hatosztályos képzőhely működik.
Az egyik leggyakoribb érv ezek mellett az intézmények mellett, hogy míg a négyévfolyamos gimnáziumokban bizonyos tantárgyak esetében elkerülhetetlen az ismétlés, hiszen például a kilencedik osztályos történelem azzal az őskorról és ókorról szóló tananyaggal indul, amit a diákok már ötödikes korukban megtanultak (bár amellett nem szabad elmenni, hogy jóval mélyebben érintik a témákat, mint korábban), addig a nyolc- és hatévfolyamos intézményekben máshogy oszlik el a tananyag, és lehetőség van mélyebben, bővebben elmerülni a témakörökben, mindezt ráadásul úgy, hogy az óraszámok nem magasabbak egy átlagos általános iskolához képest.
Arról nem is beszélve, hogy a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba bekerülő gyerekek hamarabb önállósodnak, mint általános iskolás társaik. Ez egyrészt betudható az iskolai közegnek, hiszen általában a legkisebbek is egy épületben mozognak az idősebb, akár végzős korú 18-19 éves diákokkal is, másrészt pedig ezek az intézmények - főleg vidéken - nem ugyanazon a településen találhatóak, ahol a diákok élnek, így a legtöbben kénytelenek már hamarabb elsajátítani az egyedüli közlekedést. De az sem ritka, hogy a gyerekek már hatodik osztályos korukban kollégiumba költözzenek, ahol az önálló tanulás képességére is szükségük lesz.
Ez egyébként nagyon gyakran elvárás is, hiszen ezekbe az intézményekbe általában csak az átlagosnál jobb képességű gyerekek kerülnek be, emiatt kevésbé fordul elő az is, hogy egy-egy lassabban haladó, esetleg tanulási nehézségekkel küzdő osztálytárs miatt az egész csoport lemaradjon. Éppen ennek köszönhetően pedig a PISA-tesztek és egyéb évközi felmérések is azt mutatják, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba járó gyerekek jobb eredményeket érnek el az általános iskolás társaiknál.
Kiknek kedvezőek ezek az intézmények?
A korábban felsorolt érvek miatt ezek az intézmények leginkább azoknak a diákoknak kedvezőek, akik szorgalmasak, tudnak önállóan tanulni, nem utolsó sorban pedig az a céljuk, hogy később a felsőoktatásban tanuljanak tovább. Gimnáziumok lévén ugyanis a nyolc- és hatosztályos iskolák nem adnak szakmát, az érettségit viszont remek eredményekkel szerzik meg a tanulók, és a nyelvtanulás terén is eredményesebbek. A tanulmányaik végére sokan B2 vagy C1 szintű nyelvvizsgát szereznek, és egy második idegen nyelvből is biztos tudásra tesznek szert.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Hogyan lehet bekerülni?
"Amennyiben a tanuló a középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára (tehát 8, vagy 6 évfolyamos gimnáziumba) jelentkezik a felvételi lapok kitöltését a jelentkező, illetve a szülő önállóan – az általános iskola közreműködése nélkül – is kezdeményezheti" - írják az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
A felvételi feltételeit az intézmények maguk határozzák meg, arra viszont érdemes készülni, hogy a magasabb elvárások, és éppen a jobb képességű diákok "kiválogatása" miatt ezek az intézmények kérik a központi írásbeli felvételi megírását, sőt, a sem ritka, hogy szóbeli felvételi vizsgát is szervezzenek.
"Amennyiben a kiszemelt tanulmányi terület esetén a középiskola a felvétel feltételeként előírta a központi írásbeli vizsgát, úgy a tanulót 2023. november 30-ig egyénileg kell jelentkeztetni a vizsgára, közvetlenül az általa választott vizsgaszervező intézményben. A tanuló a vizsgát bármely, az adott vizsgatípusban vizsgát szervező intézményben megírhatja, függetlenül attól, hogy a későbbiekben tervezi-e benyújtani a felvételi kérelmét az adott intézménybe vagy sem" - teszik hozzá.
A vizsgahelyszíneket ezen a felületen éritek el, a gyakorláshoz pedig használhatjátok a korábbi évek feladatlapjait, amiket ebben a cikkünkben szedtünk össze nektek.
A négyévfolyamos gimnáziumokról szóló cikkünket itt.
A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt.
A technikumokról írt cikkünket pedig ide kattintva olvashatjátok el:
