Módosították a 2020-as felvételi rendeletet, november végén tüntetnek a tanárok: a hét hírei röviden Érettségi-felvételi
Eduline

Módosították a 2020-as felvételi rendeletet, november végén tüntetnek a tanárok: a hét hírei röviden

A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.

Megjelent a felvételi rendelet módosítása

Ahogy azt korábban bejelentették, a középfokú komplex nyelvvizsga kikerült a 2020-as felsőoktatási felvételi minden jelentkezőre érvényes követelményei közül. Az emelt szintű érettségi azonban marad: az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.

A Szülői Hang felmérése alapján egyébként a szülők sem örültek volna a kötelező nyelvvizsga bevezetésének: harmaduk aggódott, hogy gyereke nem került volna be egyetemre, főiskolára, kétharmaduk szerint pedig a középiskola nem készít fel a B2-es nyelvvizsgára, de nem ez az egyetlen baj a nyelvoktatással. A részleteket itt olvashatjátok.

Megvan a következő pedagógustüntetés időpontja

November 30-án 14 órára szervez tüntetést Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Emellett november 22-ig várják a kormány döntését a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról, amelyet a PSZ információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemsokára a kabinet elé terjeszt. Ha a döntéssel nem értenek egyet, januárban sztrájkolhatnak is a tanárok.

Mi lesz az alternatív iskolákkal?

Palkovics László innovációs miniszter kedden nyújtott be egy javaslatot az új szakképzési törvénytervezet miatt szükséges változásokról, a dokumentum ugyanakkor a nemzeti köznevelési törvényt is érintené. A javaslat értelmében április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre. A változtatás országosan 80 iskolát érinthet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pénteki közleményében azt írta: a törvényjavaslat célja a bonyolult szabályozása egyszerűsítése, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására és az iskolák nem fognak bezárni.

A szülők felelősségévé tennék a 16 évnél idősebbek szakmaszerzését

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja azt a módosító indítványt, amely szerint a szülőnek vagy a törvényes képviselőnek kötelezettsége lenne a tankötelezettség teljesítését követően is a gyerek továbbtaníttatása legalább egy részszakma megszerzéséig. Az ITM közleménye szerint ez hozzájárulna a végzettség nélküli iskolaelhagyás jelentős csökkentéséhez.

Hamarosan elfogadhatják a szakképzési törvényt

Kedden tartották az Országyűlésben az új szakképzési törvény részletes vitáját, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint pedig hamarosan megjelenik a végrehajtási rendelet is. A középfokú iskolákat érintő változásokat itt foglaltuk össze, a felnőttoktatás átalakulásáról pedig itt írtunk. Azt, hogy hogyan szerezhettek szakmát diplomával, itt nézhetitek meg.

Itt vannak az első felnőtt kompetenciamérés eredményei

A szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek a magyar 16-65 évesek a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) eredményei szerint, amelyeket pénteken mutattak be. Magyarország első alkalommal vett részt a kutatásban. A felmérésről és az eredményekről itt olvashattok részletesen.

"Ezen változtatnék": mondjátok el, szerintetek mitől lenne jobb ma gyereknek lenni

1989 óta november 20-án ünnepeljük a Gyermekjogok Világnapját. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye elfogadásának harmincadik évfordulóján mondjátok el, ti min változtatnátok azért, hogy jobb legyen a gyerekek élete Magyarországon. Mi kezdjük a sort.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők Közoktatás Kurucz Tünde

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.