2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.

Emelt szintű érettségi is kell? Nem csak nyelvvizsga?

Bár a felvételi szabályok 2020-as szigorításáról szóló cikkek és vélemények elsősorban a kötelező nyelvvizsgát emelik ki, valójában két új feltétel is lesz a 2020-as felsőoktatási felvételitől. Az egyik a sokat emlegetett nyelvvizsga, a másik pedig a kötelező emelt szintű érettségi.

A felvételi szabályokról szóló rendeletben ez áll:

Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és
b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Ez utóbbi valószínűleg azért váltott ki kisebb tiltakozást, mert számos alap- és osztatlan szakon eddig is kötelező volt emelt szintű érettségit tenni egy tárgyból (sőt az orvosi szakokon például két emelt szintű érettségit is be kell mutatni), jövőre azonban már azokon a szakokon is kell legalább egy emelt érettségi, amelyekre eddig középszintű vizsgákkal is be lehetett kerülni.

Mindegy, milyen tárgyból teszek emelt szintű érettségit? Tesiből is lehet?

Egyrészt: nem is olyan egyszerű ötöst szerezni a tesiérettségin, mint gondolnátok (aki kíváncsi, itt megnézheti a gyakorlatsort). Másrészt: a felvételi rendelet tartalmazza, milyen tantárgyakból tett emelt szintű érettségivel lehet teljesíteni a 2020-as feltételt.

Kötelező lesz egy B2-es nyelvvizsga és egy emelt szintű érettségi. De azért ezekért is jár majd többletpont?

Nem. A nyelvvizsgáról azt írja a rendelet:

A jelentkező a felvételi követelményen felül teljesített, államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként
a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy
b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra
jogosult.

A lényeges rész a „felvételi követelményen felül teljesített”.

Ugyanez a helyzet az emelt szintű érettségivel, amelyért 50 többletpont járna. „Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű második érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult” – olvasható a jogszabályban.

És mi a helyzet a többi szabállyal?

Kapnak-e majd többletpontot azok a diákok, akik nem B2-es, hanem C1-es nyelvvizsgával vágnak neki a felvételinek? És mi a helyzet azzal, ha valaki ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesz? Akkor mind a két feltételt teljesíti? És ha valaki az emelt szintű nyelvi érettségin legalább 60 százalékos eredményt ér el, amely egyenértékű, a középfokú, komplex nyelvvizsgával? Ezzel kiváltja a nyelvvizsgát? Ezekre a kérdésekre egyelőre nincsenek válaszok, a felvételi rendelet nem tér ki az ilyen részszabályokra.

Nem halasztják el a szigorítást?

Időről időre felbukkannak olyan információk, amelyek arra utalnak, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is tisztában vannak azzal, milyen sok diák kiszorulhat a felsőoktatásból, ha 2020-tól valóban csak nyelvvizsga és emelt szintű érettségi birtokában lehet majd felvételizni. Legutóbb a Magyar Nemzet írt arról, hogy szakmai egyeztetéseket ismerő forrásból úgy tudja, felmerült az ötlet, hogy bizonyos kiemelt szakokon egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban a hvg.hu-nak úgy reagált a hírre: "nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án megjelent rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület".

Minden szakra vonatkozik az új szabály?

Az alap- és az osztatlan szakok közül mindegyikre. A felsőoktatási szakképzésekre – ezek kétéves, egyetemek és főiskolák által szervezett, diplomát nem adó, de az alapszakos továbbtanuláskor komoly előnyt jelentő képzések – nem vonatkozik majd az új szabály, vagyis sem emelt szintű érettségi, sem nyelvvizsga nem kell majd a bekerüléshez.

A felsőoktatási szakképzés eddig is jó választás volt azoknak, akiknek nem volt elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott alap- vagy osztatlan képzésre, a felvételi szabályok ugyanis eddig is kedvezőbbek voltak: a minimumponthatár 280 helyett 240 pont (igaz, ezt a limitet az emelt szintű érettségiért esetlegesen járó többletpontokkal, de az egyéb pluszpontok nélkül kell elérni), ráadásul a jelentkezők az összpontszámukat háromféleképpen (a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, az érettségi pontszám duplázásával, valamint a tanulmányi pontszám duplázásával) is kiszámolhatják.

Milyen szabályok vonatkoznak a diplomásokra?

A felvételi szabályokról szóló rendeletben az áll, hogy

Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és
b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Vagyis a diplomás felvételizőknek emelt szintű érettségit nem kell tenniük, de B2-es nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű okiratra szükségük lesz.

Van még egy kivétel: a kötelező emelt szintű érettségire vonatkozó feltételt a művészeti képzési terület szakjaira jelentkezőknek sem kell teljesíteniük.

Mi lesz így a diszlexiás diákokkal?

A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya nyílt levélben fordult Bódis József oktatásért felelős államtitkárhoz. A felvételi rendeletben ugyanis az áll, hogy „a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették”.

Ezért állásfoglalást kérnek arról, hogy a középiskolai tanulmányaik során szakvéleményük alapján az idegen nyelv értékelése alól részben (pl. csak szóbeli vagy csak írásbeli számonkérés, illetve helyesírás értékelése alól) vagy egészben felmentett sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára a nyelvvizsga 2020-tól sem legyen követelmény az egyetemi felvételin.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.