#vizsgalehetőség

Felsőoktatás Eduline

Nem értik az egyetemisták, ki dönt majd a vizsgalehetőségek számáról

Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Nagy Dávid HÖOK-elnökhöz a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának közéleti-kulturális lapjának szerkesztősége. Többek között azt szeretnék megtudni, az egyetemek vagy a minisztérium dönt majd a jövőben a vizsgalehetőségek számáról.

Felsőoktatás Eduline

Jövő héten eldől, mi lesz a felsőoktatással

Az új felsőoktatási törvény alapelveiről és a szigorúbb felvételi követelményeket tartalmazó rendeletről is a jövő héten tárgyal a kormány. Ha mindkettőre rábólintanak, a következő években átalakulhat a felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszere, szigoríthatnak a tanulmányi- és vizsgaszabályzatokon, 2013-tól pedig legalább egy emelt szintű érettségi kell majd a legtöbb egyetemi-főiskolai képzéshez.

Felsőoktatás Eduline

Két vizsgalehetőség, kötelező alkalmassági vizsga: ilyen a felsőoktatás Európában

Alkalmassági vizsga a tanári, egészségügyi és pszichológiai szakokon, két kötelező emelt szintű érettségi, négy vizsgalehetőség és a hallgatói képviselet arányának csökkentése – az új felsőoktatási törvény tervezetének legvitatottabb pontjai. Utánajártunk, Európa és a világ más országaiban törvények vagy az egyetemek belső szabályzatai határozzák meg, pontosan hány alkalommal próbálkozhatnak ugyanazzal a tantárggyal a bukdácsoló hallgatók, részt vehetnek-e a szenátus munkájában a diákok, és kötelezőek-e az alkalmassági vizsgák.

Felsőoktatás Eduline

„A hallgatói jogok megnyirbálása a tandíjhoz vezető első lépés” – interjú Nagy Dáviddal, a HÖOK új elnökével

December eleje óta nem egyeztetett az új felsőoktatási törvény tervezetéről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával az oktatási államtitkárság, pedig a HÖOK új elnöke szerint lenne miről beszélniük. Nagy Dávid szerint a koncepció legújabb változatában szereplő hallgatói képviseleti rendszer „rosszabb, mint az eredeti”, de „nagyobb itt a baj, mint hogy csak képviseleti arányokról kelljen vitatkozni”. Interjú.

„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés” – szakértők mondták el a véleményüket a túl korai beiskolázásról Közoktatás Fuchs Viktória

„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés” – szakértők mondták el a véleményüket a túl korai beiskolázásról

Az iskolák nagy részében nincs elég idő, energia és szakember arra, hogy a problémákkal küzdő kisgyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Aki az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik, ami meghatározza a későbbi iskolai előmenetelét és önmagáról alkotott képét.