A BGE hallgatóinak 50 ezer lájk is elég lett volna, hogy ne kelljen vizsgázniuk egyik tárgyukból.
Megállapodtak az oktatóval, hogy kedvezményeket kapnak marketing ismeretekből, ha jól sikerül a kampányuk.
A kettes átlag nem lesz elég az ingyenes képzéshez, de fizetni kell majd a második vizsgalehetőségért és a tantárgyak újrafelvételéért is: többek között ez áll a felsőoktatási tervezet legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatában.
Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Nagy Dávid HÖOK-elnökhöz a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának közéleti-kulturális lapjának szerkesztősége. Többek között azt szeretnék megtudni, az egyetemek vagy a minisztérium dönt majd a jövőben a vizsgalehetőségek számáról.
Az új felsőoktatási törvény alapelveiről és a szigorúbb felvételi követelményeket tartalmazó rendeletről is a jövő héten tárgyal a kormány. Ha mindkettőre rábólintanak, a következő években átalakulhat a felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszere, szigoríthatnak a tanulmányi- és vizsgaszabályzatokon, 2013-tól pedig legalább egy emelt szintű érettségi kell majd a legtöbb egyetemi-főiskolai képzéshez.
Alkalmassági vizsga a tanári, egészségügyi és pszichológiai szakokon, két kötelező emelt szintű érettségi, négy vizsgalehetőség és a hallgatói képviselet arányának csökkentése – az új felsőoktatási törvény tervezetének legvitatottabb pontjai. Utánajártunk, Európa és a világ más országaiban törvények vagy az egyetemek belső szabályzatai határozzák meg, pontosan hány alkalommal próbálkozhatnak ugyanazzal a tantárggyal a bukdácsoló hallgatók, részt vehetnek-e a szenátus munkájában a diákok, és kötelezőek-e az alkalmassági vizsgák.
Előremutatónak és pozitívnak nevezte az új felsőoktatási törvényről folytatott pénteki egyeztetést az MTI-nek nyilatkozva a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Nem ért egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a felsőoktatási törvény koncepciójának legújabb változatával, és felszólítja az oktatási államtitkárságot, hogy a szerinte jelen formájában lassan már vitára is alkalmatlan előterjesztést teljes körű átdolgozásra vonja vissza.
December eleje óta nem egyeztetett az új felsőoktatási törvény tervezetéről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával az oktatási államtitkárság, pedig a HÖOK új elnöke szerint lenne miről beszélniük. Nagy Dávid szerint a koncepció legújabb változatában szereplő hallgatói képviseleti rendszer „rosszabb, mint az eredeti”, de „nagyobb itt a baj, mint hogy csak képviseleti arányokról kelljen vitatkozni”. Interjú.
Négy vizsgalehetőséget engedélyezne az egyetemistáknak és főiskolásoknak az új felsőoktatási törvény tervezetének december 14-i keltezésű verziója – legalábbis ez áll az fn.hu birtokába került változatban, amely a hírportál szerint alig különbözik az eredeti szövegtől.
Réthelyi Miklós miniszter szerint nem jó, hogy jelenleg szinte korlátlan számú vizsgát tehetnek le az egyes tantárgyakból a felsőoktatásban részt vevő hallgatók, mindenféle következmény nélkül.
Nem tartja jó lépésnek a két emelt szintű érettségi kötelezővé tételét, a vizsgalehetőségek számának csökkentését és a hallgatói jogok korlátozását a Pécsi Tudományegyetem szenátusa, az új felsőoktatási törvény főbb céljaival azonban egyetértenek az egyetemi tanárok.
Összegyűjtöttük, milyen szociális támogatásokat igényelhettek már gólyaként is az egyetemi tanulmányaitok megkezdésekor. Olyan is akad, melyet akkor is kérhettek, ha önköltséges képzésen tanultok.
