Szeptemberben a diákok, a szülők és a pedagógusok is amellett érveltek, miért nem jó ötlet korlátozni a telefonhasználatot az intézményekben. Azóta eltelt egy egész tanév, többek között például tucatnyi bombariadóval, így utánajártunk, végül hogyan telt az első telefonok nélküli év az iskolákban.
Egy Tolna megyei pedagógus szerint nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.
Diákok és tanárok is arról számoltak be, hogy a belügyminisztériumi rendeletet nem nagyon tartották be az iskoláikban.
Bár a diákok az iskolai szünetekben nem mobilozhatnak, de otthon igenis fognak.
Az elmúlt hónapokban egyre több iskolában jelent meg az egyforma, szürke fémszekrény, ami az eddigi tapasztalatok alapján be is vált.
Eljutott a helyi sajtóhoz a hír, hogy elromlott az intézmény kazánja.
Az osztrák oktatási miniszter szerint „koncentrációgyilkosok” a mobiltelefonok.
A visszajelzések alapján úgy tűnik, mára már automatikussá vált a telefonok leadása az iskolákban.
Van, ahol 5-6 ezer forintot is elkérnek a diákoktól, hogy zárható szekrénybe tegyék a telefonjaikat.
A kormánybizottság arra is javaslatot tett, hogy a 13 alatti gyerekeknek ne lehessen telefonjuk.
A tanuló szerint a korlátozás sérti a tanulók személyi biztonsághoz való jogát.
A minisztérium szerint a bombariadóhoz hasonló esetekben nem a diák feladata értesíteni a szülőket.
Mentálhigiénés szakember, választási lehetőség és „semmi sem kötelező” – a Műegyetemen az elmúlt év során változtattak a gólyatáborokon. A tavalyi vizsgálat eredményéről, az átszervezésekről és a pótfelvételiről Bihari Péterrel, a BME oktatási rektorhelyettesével és Lévai Imrével, az egyetem hallgatói képviseletének elnökével beszélgettünk.
