Egy év alatt mintegy 2500 fővel lett több SNI-s általános iskolás.
A KSH gyorsjelentése szerint mintegy 112 ezer sajátos nevelési igényű diák jár óvodába, általános-és középiskolába a 2024/2025-ös tanévben.
Folyamatosan izeg-mozog, nem tud csendben maradni, zavarja az osztálytársait az órán: ilyen és ehhez hasonló problémákkal sok gyerek küzd az iskolában, amelyeknek akár komolyabb okai is lehetnek a háttérben. Ennek feltárásában segíthet a szakértői vizsgálat, mégis az általunk megkérdezett gyógypedagógusok szerint sok szülő gyakran hallani sem akar róla.
A sajátos nevelési igényű tanulók számára 4 versenyt is hirdettek az idei tanévre.
A nyolcadikos Eszter idén felvételizik a középiskolába, autistaként azonban több mint harminc helyi iskola közül hivatalosan mindössze két iskolába jelentkezhet.
Az ok ebben az esetben is a szakemberhiányban keresendő.
2016 végéig elvileg minden, családjából kiemelt 12 éven alulit nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ez 2021 végéig sem sikerült. Bár többen várakoznak örökbefogadásra, mint ahány gyerek vár nevelőszülőkre, mégis sokan az állami rendszerben ragadnak, mert a többség háromévesnél fiatalabb gyerekre vágyik és belőlük van a legkevesebb.
A gyerek osztálytársai együtt akarták elküldeni az iskolából a gyereket, mert zavarja a tanítást, az apja annyira feldühödött, hogy megfenyegette a szülőket, őt ezután őrizetbe vették.
Az egyik helyi önkormányzati képviselő sem érti, hol akadt el az ügy, a tankerület ismét megígérte, hogy a diákokat mi hamarabb megfelelő helyre költöztetik.
Nevelőszülői programot indított az SOS Gyermekfalvak alapítvány. Az egyéni bánásmódot, illetve kiemelkedő figyelmet igénylő gyerekek befogadása a cél.
92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt egy év alatt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Népszava.
Már az óvodásoknál fel lehet fedezni a diszkalkuliára utaló jeleket, mégis előfordul, hogy a diagnózis éveket késik, és csak hetedikesként-nyolcadikosként derül ki egy diákról, hogy számolási zavarral küzd. Pedig akinél időben felismerik a diszkalkuliát, és megfelelő terápiát kap, az nemcsak matematikából teljesít majd jobban. Megspórolja a gyakran kialakuló önbizalom- és a motivációhiányt.
Átlagosan 44 százalékot írtak matekból a diákok középszinten a Studium Generale (SG) próbaérettségijén, de az emelt szintű vizsga sem sikerült sokkal jobban. Mutatjuk, mely feladatok okoztak a többségnek gondot.
