Két év. Mindössze ennyi idő elég volt egy fiatal pedagógus számára, hogy rádöbbenjen: ez nem az, amiért tanult, ami a hivatása, és amiért tanítani szeretne. Az okokról az Eduline-nak mesélt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának év elejei adatai szerint 780-an estek ki a tanárok közül a kötelező oltások miatt, de őket sem szabálytalanul pótolták - hangsúlyozza a kormány.
Korábban volt olyan év, amikor majdnem 5900 pályakezdő tanár, tanító, óvodapedagógus kezdett dolgozni, a 2020/2021-es tanévben már csak 2096-an léptek a pályára.
Újabb tanárok meséltek arról, milyen az élet pályakezdő fizetéssel vagy több évtizedes tapasztalattal: a helyzet siralmas.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az alacsony bérek miatt nem akarnak tanárnak a pályán maradni a frissen végzett tanárok.
Kemény idézetekkel üzen a Pedagógusok Szakszervezete - a pályakezdő tanárok mindennapi megélhetési problémákkal küzdenek.
Hiába kérte a minisztériumtól, nem kapta meg az adatokat arról, hány pályakezdő pedagógus kezdett dolgozni az iskolákban és az óvodákban tavaly és idén – erről számolt be Szél Bernadett.
Átmenetileg a nyugdíjas tanárok is enyhíthetnének az egyre égetőbb, már Budapesten is jól érzékelhető pedagógushiányon, csakhogy a kormány még mindig nem puhított a rájuk vonatkozó szabályokon: aki valamelyik állami iskolában tanít tovább, annak le kell mondania a nyugdíjáról.
Az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok, de a pályakezdők aránya az óvodákat leszámítva nem nőtt az utolsó években.
A pályakezdők 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után otthagyja a pályát - írja a Népszava.
Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
