Szinte teljesen eltűntek a nyugdíjas tanárok az állami iskolákból Közoktatás
Szabó Fruzsina

Szinte teljesen eltűntek a nyugdíjas tanárok az állami iskolákból

Átmenetileg a nyugdíjas tanárok is enyhíthetnének az egyre égetőbb, már Budapesten is jól érzékelhető pedagógushiányon, csakhogy a kormány még mindig nem puhított a rájuk vonatkozó szabályokon: aki valamelyik állami iskolában tanít tovább, annak le kell mondania a nyugdíjáról.

Óraadó tanárokat még csak-csak, főállású pedagógusokat azonban ma már csak elvétve lehet találni az állami iskolákban – derül ki az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének elmúlt években publikált oktatási elemzéseiből. 2003-ban a középiskolákban és a szakképző iskolákban a pedagógusoknak még a 6 százaléka, az általános iskolákban 3, az óvodákban 1 százaléka volt nyugdíjas, számuk azonban 2013 óta drasztikusan csökken. A középiskolákban egy százalék körül mozog az arányuk, míg az általános iskolákban és az óvodákban még ennél is kevesebben vállalnak állást, miután elérik a nyugdíjkorhatárt.

Pedig a nyugdíjas tanárok, tanítók és óvónők alkalmazása átmenetileg enyhíthetné a pedagógushiányt, amely ma már nemcsak a kisebb településeken okoz problémát, hanem a budapesti iskolákban is. A problémát jelzi, hogy a tanév közepén majdnem háromszáz óvodapedagógust keresnek a közszféra állásportálján, a közigállás.gov.hu-n, ahol a tanár keresőszóra 770, a tanító kifejezésre pedig 486 álláshirdetést lehet találni.

Nem éri meg nyugdíjasként tanítani

Állami iskolában egész egyszerűen nem éri meg nyugdíjasként dolgozni – egy 2012-es kormányzati döntés alapján az állami intézmények pedagógusai nyugdíjazásuk után akkor maradhatnak főállásban, ha a teljes nyugdíjukról lemondanak, vagyis a fizetésüket és a nyugdíjukat egyszerre nem vehetik fel. Faramuci helyzet, hogy a szabály csak a közalkalmazottakra vonatkozik: ha egy idősebb pedagógus valamelyik alapítványi, egyházi vagy magániskolában helyezkedik el, a nyugdíját és a fizetését is megtarthatja. Nem véletlen, hogy a nem állami iskolákban az elmúlt években is emelkedett a nyugdíjas pedagógusok aránya, jelenleg 3-4 százalék körül van.

Szakmai szervezetek már 2016-ban azt kérték az erőforrás-minisztériumtól, hogy szüntessék meg a nyugdíjasok teljes munkaidős foglalkoztatásának tilalmát, mert az még súlyosabbá teszi a tanárhiányt – ilyen döntést azonban azóta sem született. Az elmúlt években mindössze egy ponton puhított a szabályokon a kormány. Óraadóként, megbízási szerződéssel a nyugdíjasok eddig is taníthattak (és ebben az esetben a nyugdíjukat is megkaphatták), ám a korábbi 10-12 órával szemben ma már heti 14 órát is megtarthatnak.

Túlélő üzemmódban

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint ez még mindig kevés, átmenetileg sem enyhíti a komoly tanárhiányt, amely miatt egyre nagyobb a nyomás az iskolákban dolgozókon. A járvány csak tovább rontott a helyzeten, a betegség miatt hiányzók helyettesítését nagyon nehéz megoldani. „Van olyan iskola, ahol februárra már mindenki elérte a maximális 60 túlórát, ezért összevonnak osztályokat. Mert ha egy tanár a saját osztályával együtt további harminc gyereket tanít, az nem számít túlórának” – magyarázza.

A nyugdíjkorhatár előtt álló pedagógusok egyébként dönthetnek úgy, hogy feleannyi órában tanítanak, mint korábban – a fizetésüknek így a hetvenöt százalékát kapják meg. A PSZ-hez érkező visszajelzések szerint viszonylag élnek ezzel a „könnyítéssel”, mert az ötvenes éveik végén, hatvanas éveik elején járók közül sokan kimerültek. „Még a járvány előtt szóban javasoltuk, hogy a pedagógusok munkaegészségügyi vizsgálatait szigorítsák meg, az sokkal részletesebb, a mentális állapotukra, látásukra, hallásukra is kiterjedő vizsgálat legyen. Azonnal elutasították a javaslatunkat, mondván, hogy akkor a pedagógusok 30-40 százalékát el lehetne küldeni a pályáról. Ez jól jelzi, milyen a pedagógusok mentális és egészségügyi állapota” – fogalmaz Totyik Tamás.

Egyre kevesebb a pályakezdő

„Tíz éven belül a pedagógusok ötven százaléka nyugdíjba fog menni, egy részük a nők - negyvenéves munkaviszony után járó - korkedvezményével” – mondja a szakszervezeti vezető, hozzátéve: becslések szerint hat év múlva 7800-an mennek majd nyugdíjba, miközben tavaly mindössze hétezer hallgatót vettek fel pedagógusszakokra. Vagyis az idei elsőévesek még akkor sem pótolhatnák a hat év múlva nyugdíjba vonulókat, ha közülük mindenki eljutna a diplomaszerzésig, és el is helyezkedne valamelyik óvodában, iskolában.

Erre azonban alig van esély. Bár a lemorzsolódás a pedagógiai képzéseken jóval kisebb, mint például az informatikai, a műszaki és a természettudományos szakokon, így is minden negyedik-ötödik hallgató félbehagyja tanulmányait. Az Oktatási Hivatal 2020 elején publikált kutatása alapján a pedagógiai alapképzések közül a legtöbben a gyógypedagógia szakot hagyják félbe (a hallgatók 21-34 százaléka), míg a leendő óvodapedagógusok közül minden ötödik, a tanítók közül pedig minden harmadik-negyedik hallgató morzsolódik le.

Ráadásul a diploma megszerzése sem jelent garanciát arra, hogy egy pályakezdő el is kezd tanítani. Az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága által készített 2020-as Oktatási és Képzési Figyelő kiemeli, hogy a pedagógusszakokon diplomázók kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában. A PSZ alelnöke még rosszabb arányokat említ. „Néhány évvel ezelőtt még 15 ezer volt a felvett hallgatók száma. Közülük végül csak 2800-an tettek minősítő vizsgát, vagyis az életpálya második évében ennyien dolgoztak még az oktatásban” – mondja Totyik Tamás, aki szerint mindez nem meglepő, hiszen egy pályakezdő mindössze nettó 2500 forinttal keres többet a garantált bérminimumnál. „A pedagógusbérek még Romániában is magasabbak, mint itthon, vagyis kis túlzással egy pályakezdőnek még az is jobban megéri, ha valamelyik erdélyi magyar iskolában helyezkedik el” – teszi hozzá.

Hirdetés
Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen Közoktatás Szabó Fruzsina

Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen

Magyar gimnazisták nyerték meg a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét – a tizedikes diákok „újonc” kategóriában indultak az oxfordi versenyen, és az egyik legrégebbi brit magániskola csapatát is legyőzték. Pedig míg számos európai és ázsiai országban népszerű „iskolai sport” a vitázás, itthon alig néhány iskolában működik vitaklub. Kár, a társadalom is jól járna azzal, ha már tizenévesen megtanulnánk jól vitázni.