Miközben brit egyetemek sorra szüntetik meg a modern nyelvi képzéseket a csökkenő hallgatói létszámmal és a „társadalmi eltolódással” indokolva, Nottinghamben több száz hallgató és oktató vonult utcára, hogy megvédjék a veszélybe került szakokat.
Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.
Az idegen nyelvi kompetenciamérésen minden évfolyam jobban teljesített mint tavaly. Fontos azonban kontextusba tenni az első pillantásra pozitívnak tűnő eredményeket.
A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium az ország első két tannyelvű iskolájaként ma is meghatározó szereplője a nyelvi oktatásnak. Az intézményben először orosz–magyar képzés indult, amelyet később német-magyar és angol-magyar tagozatok követtek.
Évről évre negatív rekordokat dönt a nyelvvizsgázók száma az először csak átmenetileg, a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztiák, majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Ekkortól kezdve ugyanis a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga már nem feltétele a diplomaszerzésnek, ami a nyelvvizsgázók számának látványos beszakadásához vezetett. Ezen pedig az emelt érettségi is csak enyhíteni tud.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a Kínai Oktatási Csereprogramok Szövetségével, amelynek célja, hogy erősítse a stratégiai partnerséget Kína és Magyarország között, és elmélyítse az oktatási együttműködéseket a két ország intézményei között.
Hiába kaphatják vissza a nyelvtanulók az első nyelvvizsgájuk árát, egyre csökken azoknak a száma, akik bármilyen idegen nyelvből vizsgáznak.
Magyarországon kétségbeejtően kevesen tanulnak legalább két idegen nyelvet. Egy angoltanár szerint sok mindent lehetne jobban csinálni a nyelvoktatás területén.
Összesen hat olyan nyelv van, amelyből még nem született nyelvvizsga 2025-ben.
Az angol nyelv változatlanul uralja az általános iskolai nyelvoktatást, de a spanyol és az orosz is egyre népszerűbb a diákok körében. A németet viszont már közel hatezerrel kevesebben tanulják, mint tavaly.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban az EU általános iskolásainak 6,4%-a tanult két vagy több idegen nyelvet. Magyarország ebben a tekintetben is az utolsók között szerepel.
„Ne hagyj cserben ma sem, Duo vár rád 🥺”– villan fel sok magyar felhasználónak a Duolingo-értesítés a telefonján. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint azonban ezek a látszólag ártatlan üzenetek túl messzire mennek.
A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.
