Az ötödikesek kivételével minden évfolyamon javítottak a diákok matekból a kompetenciamérésen. Volt olyan évfolyam, ahol egy kategóriával, mintegy 50 képességponttal jobb eredmények születtek, mint egy éve. Azonban az eredményeket árnyalja, hogy nyolcadikban nőtt azoknak a száma, akik matekból még az első képességszintet sem érték el.
A kompetenciamérést 2025. március 24. és 2025. június 30. között 3049 intézmény több mint 584 000 tanulója töltötte ki 4-11. évfolyamon szövegértésből és matematikából, 6–11. évfolyamon természettudományból és angol vagy német nyelvből, 5–11. évfolyamon pedig digitális kultúrából és történelemből.
Az OH az oldalán úgy fogalmazott, hogy az országos átlageredmények valamennyi területen és szinte minden évfolyamon javultak. Ez a matekra igaz is, hiszen 2024-hez képest az ötödikeseket leszámítva minden évfolyamon magasabb átlagpontszámot értek el a diákok. (Az ötödikesek eredménye gyakorlatilag stagnált, hiszen csak kettő képességponttal értek el kevesebbet.)
Az egyes évfolyamokon az eredmények a következőképpen alakultak:
- negyedikesek: 1390 pont (2024-ben 1382 pont)
- ötödikesek: 1465 pont (2024-ben 1467 pont)
- hatodikosok: 1480 pont (2024-ben 1464 pont)
- hetedikesek: 1553 pont (2024-ben 1511 pont)
- nyolcadikosok: 1593 pont (2024-ben 1578 pont)
- kilencedikesek: 1717 pont (2024-ben 1685 pont)
- tizedikesek: 1656 pont (2024-ben 1623 pont)
- tizenegyedikesek: 1758 pont (2024-ben 1709 pont)
A hetedikesek 42, a kilencedikesek 32, a tizenegyedikesek pedig 49 pontot javítottak, így lényegében a 2025-ös kompetenciamérés eredményei matekból megegyeznek a 2023-assal.
Borsod még mindig leszakadóban
Ha megnézzük a pontszámok területi eloszlását, akkor láthatjuk, hogy ugyanúgy, mint 2024-ben, nyolcadikig a budapesti diákok szerezték a legmagasabb pontszámot. Kilencedikben továbbra is a zalai, tizedikben pedig Győr-Moson-Sopron megyében élő tanulók érték el országos szinten a legjobb eredményt. Tizenegyedikben viszont a 2025-ös kompetenciamérésen a zalai diákok szerepeltek a legjobban, ezzel megelőzték a tavalyi első helyezett Győr-Moson-Sopron megyét.
A legkevesebb pontot továbbra is a borsodi és a nógrádi tanulók érték el felsőben. Kilencedikben a békési diákok, míg tizedikben és tizenegyedikben ismét a Borsodban élők szerezték átlagban a legkevesebb pontot.
Gondok nyolcadikban
Érdemes azt is kiemelni, hogy egy év alatt 1,28-ról 1,78 százalékra nőtt azoknak a nyolcadikosoknak az aránya, akik az első szint alatt teljesítettek, és 8,02 százalékról 7,21 százalékra csökkent az első szinten teljesítők aránya. Ők azok a diákok, akik úgy fejezik be az általános iskolát, hogy jobbik esetben csak egyértelmű, jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó matekpéldát tudnak megoldani. És azoknak a nyolcadikosoknak a száma, akik egylépésben, gyakorlás után tudnak egyszerű matematikai problémára válaszolni is csak 13,34 százalék lett.
Ha összevetjük ugyanezeket az arányokat a tizedikesekével - hiszen ezen az évfolyamon szintén minden diák megírta a kompetenciamérést - akkor láthatjuk, hogy
- az első szint alatt a diákok 0,93 százaléka
- az első szinten 5,1 százaléka
- a második szinten pedig 9,32 százaléka áll matekból.
Ezek az eredmények jobbak, ha nem is túl sokkal a tavalyinál.
A matek kapcsán azt is érdemes megjegyezni, hogy az Eduline tud olyan középiskoláról, ahol a diákok egy része a ChatGPT-t használta a kompetenciamérés kitöltéséhez.
Főleg a matekfeladatokat lehet vele jól megoldani, hiszen egy gépről van szó, ami a saját magába integrált számológépet használja. Az irodalom és történelem feladatoknál már nem igazán működik, én nem is használom hozzá, de sokan mások meg igen, így időt nyernek még, még akkor is, ha rossz is a gép megfejtése
– nyilatkozta még tavasszal a szerkesztőségünknek az egyik diák, aki hozzátette, hogy az osztályukban 30 diákból 28-an a mostani felmérésen is használtak mesterséges intelligenciát.
És persze a javulás hátterében az is állhat, hogy hiába nem vezették be kötelezően, de mégis több iskola saját hatáskörben úgy döntött, hogy jegyet ad az eredményre, így feltehetően kevesebb volt azoknak a diákoknak az aránya, akik csak végig kattintgatták a kérdéssort.
Fiúk jobbak a lányoknál matekból
A 2025-ös mérésen matekból minden évfolyamon jobb eredményt értek el matekból. A legnagyobb különbség kilencedikben és tizenegyedikben volt a különbség a két nem között, hiszen 40-40 ponttal szereztek több pontot a fiúk. A 2024-ben ehhez képest hetedikben és nyolcadikban a lányok ugyanannyit pontos kompetenciamérést írtak, mint a fiúk.
A kompetenciaméréssel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.



