Az Oktatási Hivatal (OH) nemrég közzétette a 2025-ös digitális országos kompetenciamérés eredményeit. Tájékoztatásuk szeirnt az országos átlageredmények valamennyi területen és szinte minden évfolyamon jobbak lettek a tavalyinál. Szövegértésből a 7. és 9. évfolyamon jelentős javulás figyelhető meg tavalyhoz képest, míg a 4-5. évfolyamosok teljesítménye a tesztdizájn változása miatt, az előzetes várakozásoknak megfelelően csökkent.

Kompetenciamérés 2025: tényleg jobb lett a matek, de nem mindenkinek

Átlagpontszámok: jobb teljesítmény, különösen a felsőbb évfolyamokon

A 2025-ös adatok alapján a tanulók szövegértési teljesítménye több évfolyamon javult:

• a 4. és az 5. évfolyamon kisebb visszaesés történt az előző évi átlageredményekhez képest, azonban ezt követően minden évfolyamon javítottak a diákok,
• a 6. évfolyamon a 2024-es 1440 pontos átlageredmény helyett idén 1469 pontot értek el,
• a 8-9. évfolyamon már látványos előrelépés történt: a 8. évfolyam átlaga 1500-ról 1520-ra, a 9. évfolyamé pedig 1628-ról 1669-re nőtt,
• a 10. évfolyam is jól teljesített: ahol 1566-ról 1589-re javítottak a diákok,
• míg a 11. évfolyam tanulói 1704 pontos átlagukkal egyedüliként teljesítettek az évfolyamok között 1700 pont felett (2024-ben 1672 pontot értek el átlagosan).

Képességszintek: egyre kevesebben a legalacsonyabb kategóriában

A tanulók egyre nagyobb arányban érik el a magasabb teljesítményszinteket. Az 1. szint alatti eredményt elérők aránya idén a különböző évfolyamokon 0,27 és 2,57 százalék között mozgott. A legmagasabb arányt a 4. évfolyamon mérték, ahol a diákok 2,57 százaléka nem érte el az első szintet – ez ugyanakkor javulás a tavalyi 3,03 százalékhoz képest.

A legjobb teljesítményt nyújtó, 7. szintet elérő tanulók aránya nőtt, különösen a 11. évfolyamon: míg 2024-ben a diákok 11,26 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, 2025-ben már 14,39 százalékuk. A legalsó évfolyamokon még kevesen érik el a legmagasabb szintet – a 4. évfolyamon mindössze 0,71 százalék –, de az arány a korosztályok előrehaladtával már jóval nagyobb: a 9. évfolyamon 9,88 százalék, a 10. évfolyamon pedig 6,03 százalék sorolható a legjobbak közé.

A javuló eredmények mellett ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az Eduline információi szerint egyes középiskolákban a diákok egy része a ChatGPT segítségével tölthette ki a kompetenciamérést. Egy, lapunknak korábban nyilatkozó 11. évfolyamos tanuló szerint bár a szövegértéshez még nem elég okos a mesterséges intelligencia, a matekhoz már jól használható.

Nemek közötti különbségek: a lányok tovább növelték előnyüket

A lányok továbbra is minden évfolyamon jobban teljesítettek szövegértésből, mint a fiúk – ez a több éve megfigyelhető tendencia 2025-ben is folytatódott. Az alsóbb évfolyamokon (4–5. évfolyam) a különbség mértéke megegyezett a tavalyi eredményekkel, míg a felsőbb évfolyamokon vegyesen alakult a kép. A 6. és 7. évfolyamon csökkent a pontkülönbség a nemek között: például a 7. évfolyamon a 2024-es 66 pontos eltérés idén 52 pontra mérséklődött. Ezzel szemben a 8. és a 10. évfolyamon enyhe növekedés volt tapasztalható, 2–3 ponttal nőtt a lányok előnye.

A lányok és fiúk átlageredményei közötti pontkülönbség 2025-ben:

• 4. évfolyam: 10 pont
• 5. évfolyam: 28 pont
• 6. évfolyam: 38 pont
• 7. évfolyam: 52 pont
• 8. évfolyam: 67 pont
• 9. évfolyam: 39 pont
• 10. évfolyam: 58 pont
• 11. évfolyam: 37 pont

Átlageredmények vármegyénként: lekörözték a fővárost

Az idei mérés egyik legérdekesebb fejleménye, hogy Budapest több évfolyamon is elveszítette vezető pozícióját.

Az alsóbb évfolyamokon (4–8. osztály) még a főváros diákjai vezették az átlagokat, de 8. osztálytól felfelé már több vármegye is lényegesen jobban teljesített.

• A 8. évfolyamon Csongrád-Csanád vármegye diákjai szerepeltek a legjobban (1577 pont), megelőzve a budapestieket (1570)
• A 9. évfolyamon már komoly vidéki fölény alakult ki: Bács-Kiskun (1690), Csongrád-Csanád (1693), Győr-Moson-Sopron (1694), Komárom-Esztergom (1704) és Zala (1738) mind megelőzték a fővárost (1674).
• A 10. évfolyamon is hasonló volt a helyzet: Győr-Moson-Sopron (1631) és Csongrád-Csanád (1625) átlaga meghaladta Budapestét (1622).
• A 11. évfolyamon pedig a vidéki diákok taroltak: Zala vármegye 1768 pontos átlaga a legjobb az országban, de több más térség – például Győr-Moson-Sopron (1747), Komárom-Esztergom (1740), Fejér (1731), Veszprém (1730), Bács-Kiskun (1726), Nógrád (1726), Vas (1713)– szintén felülmúlta a fővárosi eredményt (1704).

A leggyengébb teljesítményeket minden évfolyamon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mérték, ahol az átlagpontszámok rendre elmaradnak az országos átlagtól.