2023-tól átalakul a felvételi rendszere, már nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell emelt szintű érettségi – maguk az egyetemek, főiskolák döntöttek arról, kérik-e a nehezebb (egyben több pontot érő) vizsgát a jelentkezőktől.
Sok szakon tényleg nem lesz kötelező az emelt szint 2024-től, de a pontok miatt így is érdemes lesz a nehezebb vizsgát választani. Mutatjuk, miért.
Teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere 2024-től, maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek például arról, mire adnak pluszpontokat. Már meg is vannak a részletek.
Az Óbudai Egyetem is nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályait – egy szak kivételével továbbra is az összes alapképzéshez emelt szintű érettségi kell majd.
Sem az alapszakokon, sem az osztatlan tanárképzésen nem lesz alapkövetelmény az emelt szintű érettségi, de pluszpont persze jár majd érte.
2024-ben teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere, sőt már 2023-ban is változnak a szabályok: nem minden szakhoz kell majd emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák elkezdték nyilvánosságra hozni, pontosan milyen képzéseken lazítanak az elvárásokon. Már most látszik: több tízezer diák kap felmentést a nehezebb érettségi alól.
2020-ban tették kötelezővé, alig két és fél évvel később pedig már meg is szünteti a felvételizők kötelező emelt szintű érettségijét a kormány. Ez persze nem azt jelenti, hogy a népszerű szakokra be lehet majd kerülni emelt érettségi nélkül, de a hallgatóhiánnyal küzdő képzéseken valóban puhíthatnak a szabályokon.
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
