Már 2023-ban sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi, de a népszerű szakokra így sem vezet majd egyenes út Érettségi-felvételi
Szabó Fruzsina

Már 2023-ban sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi, de a népszerű szakokra így sem vezet majd egyenes út

2020-ban tették kötelezővé, alig két és fél évvel később pedig már meg is szünteti a felvételizők kötelező emelt szintű érettségijét a kormány. Ez persze nem azt jelenti, hogy a népszerű szakokra be lehet majd kerülni emelt érettségi nélkül, de a hallgatóhiánnyal küzdő képzéseken valóban puhíthatnak a szabályokon.

2024-től feje tetejére áll a felvételi pontszámítási rendszere – írtuk néhány nappal ezelőtt, amikor megjelent a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály. A kormány úgy döntött: két év múlva már az egyetemek és főiskolák határozhatnak arról, pontosan mire adnak pluszpontokat a jelentkezőknek, kérnek-e emelt szintű érettségit a diákoktól, és hogy a kötelező négy tárgyon kívül milyen középiskolai eredményeket vesznek figyelembe a pontszámításkor.

A változások azonban nem csak a 2024-ben felvételizőket érintik, hanem azokat is, akik jövőre jelentkeznek egyetemre, főiskolára. „A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában a pontszámítás a jelentkezők számára kedvezően változik meg. Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük” – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden szakon törlik ezt a felvételi követelményt. Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-ban felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. A legnépszerűbb intézményekben és szakokon alighanem maradnak az eddigi követelmények, míg a kevesebb diákot vonzó képzéseken és egyetemeken, főiskolákon lazítás várható.

A kormány gyorsan visszavonulót fújt a kötelező emelt szintű érettségi kérdésében: mindössze két éve, 2020-ban tették kötelezővé a nehezebb (de egyben több pontot is érő) érettségit, ami abban az évben a jelentkezői létszám komoly visszaesésével járt. Azóta viszont többé-kevésbé magához tért a felsőoktatás, igaz, több szakon még mindig jelentős a visszaesés.

2023-ban már nem lesz minimumponthatár

A másik fontos változás, hogy már 2023-ban eltörlik az ún. „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont.

Ez nem volt elérhetetlen ponthatár, hármasokkal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel el lehetett érni a 280 pontot. Ennél rosszabb eredménnyel eddig egy felsőoktatási intézménybe sem lehetett beiratkozni – akkor sem, ha valaki vállalta az önköltség fizetését.

Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.

 

Támogatja a tankerület az újraválasztását annak az iskolaigazgatónak, aki megpróbálhatta eltitkolni a diákok szexuális zaklatását Közoktatás Székács Linda

Támogatja a tankerület az újraválasztását annak az iskolaigazgatónak, aki megpróbálhatta eltitkolni a diákok szexuális zaklatását

Ha még egyszer rosszat mernek mondani, akkor bajba kerülhetnek - ezt mondta az iskolaigazgató azoknak az általános iskolás diáklányoknak, akik négy évvel ezelőtt segítségért fordultak hozzá egy őket fogdosó, iskolai foglalkozáson jelenlévő férfi miatt. Az ügyben szeméremsértés miatt indult eljárás, és bár a bíróság szerint az iskola hárított, a tankerület ma már máshogy vélekedik.