Sok szakon tényleg nem lesz kötelező az emelt szint 2024-től, de a pontok miatt így is érdemes lesz a nehezebb vizsgát választani. Mutatjuk, miért.
2024-től nem lesz alapfeltétel az egyetemi-főiskolai felvételin az emelt szintű érettségi, maguk a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy kérnek-e a hozzájuk jelentkezőktől emelt érettségit – jelentette be nyár közepén Csák János innovációs és kulturális miniszter.
Az intézmények néhány héttel később nyilvánosságra is hozták részletes pontszámítási szabályaikat, amelyekből kiderült: valóban lesznek olyan egyetemek (ilyen például a Pannon Egyetem vagy a Nyíregyházi Egyetem), amely teljes egészében törlik ezt a felvételi feltételt. Más intézményekben viszont több szakon megmaradnak majd az eddigi szabályok, például orvosi és fogorvosi képzésre 2024-től sem lesz könnyebb bekerülni.
Hány pontot ér majd egy középszintű érettségi? És egy emelt szintű?
Eddig a pontszámítási szabályok egyértelműek voltak: egy 73 százalékos középszintű és egy 73 százalékos emelt szintű érettségi ugyanannyi pontot ért, különbséget csak az emelt szintért járó 50 pluszpont jelentett.
2024-től ez megváltozik, az érettségi pontok számításakor más súllyal veszik majd figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit. A már példaként említett 73 százalékos emelt szintű érettségi továbbra is 73 pontot ér majd, de a 73 százalékos középszintért csak 49 felvételi pont jár majd a felvételin. Az „átváltási” táblázatot itt nézhetitek meg:
A középszintű érettségi vizsga százalékos eredménye |
Felvételi érettségi pontokként figyelembe vehető pontok száma |
25 | 17 |
26 | 17 |
27 | 18 |
28 | 19 |
29 | 19 |
30 | 20 |
31 | 21 |
32 | 21 |
33 | 22 |
34 | 23 |
35 | 23 |
36 | 24 |
37 | 25 |
38 | 25 |
39 | 26 |
40 | 27 |
41 | 27 |
42 | 28 |
43 | 29 |
44 | 29 |
45 | 30 |
46 | 31 |
47 | 31 |
48 | 32 |
49 | 33 |
50 | 33 |
51 | 34 |
52 | 35 |
53 | 35 |
54 | 36 |
55 | 37 |
56 | 37 |
57 | 38 |
58 | 39 |
59 | 39 |
60 | 40 |
61 | 41 |
62 | 41 |
63 | 42 |
64 | 43 |
65 | 43 |
66 | 44 |
67 | 45 |
68 | 45 |
69 | 46 |
70 | 47 |
71 | 47 |
72 | 48 |
73 | 49 |
74 | 49 |
75 | 50 |
76 | 51 |
77 | 51 |
78 | 52 |
79 | 53 |
80 | 53 |
81 | 54 |
82 | 55 |
83 | 55 |
84 | 56 |
85 | 57 |
86 | 57 |
87 | 58 |
88 | 59 |
89 | 59 |
90 | 60 |
91 | 61 |
92 | 61 |
93 | 62 |
94 | 63 |
95 | 63 |
96 | 64 |
97 | 65 |
98 | 65 |
99 | 66 |
100 | 67 |
Pluszpont is jár majd az emelt érettségiért
2024-től az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mire és pontosan mennyi pluszpontot adnak – az emelt szintű érettségit azonban (a fenti, „központi” számítási rendszeren túl) viszont a felsőoktatási intézmények többsége pluszpontokkal fogja majd jutalmazni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógusképzésein például annyi többletpontot kapnak majd egy-egy vizsgára a jelentkezők, ahány százalékos az eredményük (vagyis egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pluszpontot ér, egy 67 százalékos 67-et), de mondjuk az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakján továbbra is 50 pontot ér majd a nehezebb érettségi (és csak akkor kaptok majd érte többletpontot, ha legalább 45 százalékos az eredmény, és a tárgy beszámít az érettségi pontszámba).
A Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésén (ahol egyébként is kötelező marad a két emelt szintű érettségi) az emelt biológia-, a kémia- és a fizikavizsgáért jár majd pluszpont. Egyenként 30, maximum 50 pontot lehet így gyűjteni.
A Szegedi Tudományegyetemen – az orvosi és a fogorvosi képzés kivételével – az összes szakon 50 többletpontot adnak majd a legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért, akár két ilyen vizsgáért is, így maximum 100 pontot lehet gyűjteni. Igaz, a gazdasági szakokon ennél valamivel bonyolultabb lesz a szabály: ott a matekból és a töriből tett vizsga ér csak 50 pontot, a többi tárgyból 25 pontot kapnak a jelentkezők. A legalább 60 százalékos emelt szintű idegen nyelvi érettségi pedig 30 pontot hoz majd. Az intézmények 2024-es, részletes pontszámítási szabályait itt találjátok.