A végzős diákok több mint negyede jelentkezett idén az oxfordi vagy a cambridge-i egyetem valamelyik képzésére – írja közleményében a Milestone Intézet.
Tizenketten kaptak felvételi ajánlatot Oxfordból vagy Cambridge-ből, ketten bejutottak a Yale-re, egy diák a Harvardon, egy a pennsylvaniai egyetemen kezdheti a következő szemesztert – ilyen felvételi eredményekkel zárta a tanévet a Milestone Intézet. A brit egyetemekre jelentkezők száma a brexit miatt náluk is a felére esett vissza, sokan inkább Hollandiát, Írországot vagy Ausztriát választják – igaz, a Bécsbe pályázó milestone-osok jellemzően a CEU alapszakjai közül válogatnak.
Újra lehet pályázni a Stipendium Peregrinum ösztöndíj azon részére, amelyből a külföldi felvételi költségeit fizethetitek - közölte a Nemzeti Tehetség Központ.
Az elmúlt években töretlenül növekedett azoknak a magyar diákoknak a száma, akik érettségi után Angliában képzelték el az egyetemi éveiket, a Brexit-megállapodás azonban nagy változásokat hozhat a külföldi tanulásban.
Évről évre egyre több magyar diák dönt úgy, hogy külföldi egyetemre jelentkezik. A végzős középiskolásoknak (és szüleiknek) a felvételi követelmények mellett a várható kiadásokra is érdemes felkészülniük.
Évek óta egyre több magyar diák kezdi el az egyetemet külföldön. A koronavírus második hulláma alatt azonban a jelentkezők felvételijét komolyan befolyásolja a vírushelyzet. Mutatjuk, mi a szabály a nagy egyetemeken.
A járványhelyzet drasztikusan befolyásolta a nemzetközi felsőoktatási mobilitást és kapcsolatokat is.
Évek óta egyre több magyar diák kezdi meg egyetemi tanulmányait külföldön. Kivételes helyzetben vannak azok, akik idén ősszel külföldi egyetemen terveznek továbbtanulni, hiszen az ő jelentkezésüket, felvételijüket és egyetemkezdésüket jelentősen befolyásolja a koronavírus elterjedése.
Egy komplett középiskolai osztály, a Milestone Intézet harminchárom végzőse került be idén az az oxfordi és a cambridge-i egyetemre.
Több mint egy év telt el a Brexit-népszavazás óta, de még mindig nem lehet tudni, hogy mire számíthatnak azok a magyar diákok, akik a jövőben valamelyik brit egyetemen szeretnének továbbtanulni. A kilépés nemcsak az EU-s országok külföldi diplomaszerzést fontolgató hallgatóinak, hanem a szigetország intézményeinek is fájhat: komoly hátrányba kerülhetnek az egyre élesedő globális felsőoktatási versenyben.
Az ingyenes felsőoktatásáról ismert Dánia egyre népszerűbb a külföldön továbbtanuló magyar fiatalok körében. Több kint tanuló hallgató is a minőségi és gyakorlatias képzésről számolt be, ami nagy szerepet játszik a diploma utáni sikeres álláskeresésben.
Meddig mondhattok nemet a magyarországi felvételin megszerzett helyre, ha mégis inkább külföldön tanulnátok tovább? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
