Béremelést követeltek a megmaradt állami egyetemek dolgozói is, szívtájékon szúrta az osztálytársát egy hatodikos lány az iskolában. Mutatjuk, mik történtek 2024 áprilisában.
A 15 éves diák egy heves vita közben használta a vegyi anyagot.
A 15 éves diák egy elmérgesedett szóváltás hevében használta a vegyi anyagot.
A rendőrség nyomozást indított.
Demonstráció a Karmelitánál, demonstráció a Fidesz-székháznál, a kettő között pedig az írásbeli érettségik. Ezek voltak 2023 májusának legfontosabb történései.
Sorozatos tiltakozások a státusztörvény ellen, kordonbontásba torkolló tüntetés, könnygázzal a diákok ellen. Ezek voltak 2023 áprilisának legfontosabb történései.
Egyelőre még csak a rendőrségi szakasz tart, nincsenek vádemelési javaslattal átadott ügyek, de jó pár esetben már megtörténtek a kihallgatások.
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
Sas Bíborka egy petpalackot dobott a rendőri sorfal mögé. A vádért akár 5 év börtönbüntetés is járhat.
A 17 éves Mátét fogdába zárták az egyik tanári tüntetés után a rendőrök, előtte könnygázt is fújtak a szemébe, de végül semmivel sem vádolták meg.
A Publicus Intézet felmérésében válaszoló kormánypárti szavazók 42 százaléka sem ért egyet ezzel a fajta hatósági eljárással.
Továbbra sem tudnak olyanról, akiket miután előállítottak a kordonbontás kapcsán, erőszakos bűncselekménnyel gyanúsítottak meg, csupán olyanokról, akikkel szemben az arcuk eltakarása, illetve rongálás a vád – mondta az Eduline-nak adott interjújában Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza. Előbbieknél az Alkotmánybírósághoz terveznek fordulni, hogy ne büntessék azt, aki nyomós okból viseli maszkot és az igazoltatásnál leveszi, de a rongálásért sem hiszik, hogy bárkit is börtönbe küldenének.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
