2022. január

2022-ben először január 12-én folytatott tárgyalást a kormány a két nagy tanári szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete sztrájkbizottságával. Mivel ez nem hozott eredményt, így az év első sztrájknapját és tüntetését január 31-én tartották meg.

2022. február

Ebben a hónapban sztrájkhullám volt az oktatási intézményekben, február 27-én meghaladta a 130-at az országos polgári engedetlenséghez csatlakozó iskolák száma.

2022. március

Ekkor jelent meg a Diákok a tanárokért nevű csoportosulás, akik ma már Egységes Diákfrontként tevékenykednek.

2022. április

A Tanítanék Mozgalom és a noÁr Mozgalom újabb tüntetést és szolidaritási koncertet szervezett április 1-jén a Kossuth téren, aztán jöttek a választások, ami után a Pintés Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz került a közoktatás. Innentől kezdve vált érzékelhetővé egy szigorúbb fellépés a kormány oldaláról.

2022. május

Bár Pintér Sándor elismerte, hogy emelni kell a pedagógusok bérét, változások továbbra sem történtek, május végén pedig a parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetetlenné tette a pedagógusok törvényes sztrájkját. Innentől kezdve a  jogszabály alapján a pedagógussztrájk idején minden óvodában és iskolában biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, a csoportokat nem lehet összevonni, a tanórák felét – egyes esetekben 100 százalékát – meg kell tartani, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákok foglalkozásait ugyanúgy meg kell tartani, mintha nem lenne sztrájk.

2022. szeptermber

A 2022/23-as tanév már rögtön szeptember 2-án tüntetéssel indult, amit a Diákok a tanárokért csoport szervezett, az intézményekben pedig tovább folytatódtak a tavaszihoz hasonló akciók. A beiktatott sztrájktörvény miatt viszont a legtöbb sztrájk polgári engedetlenségi akcióvá alakult, szeptember 9-én már meg is érkeztek az első kirúgással fenyegető tankerületi levelek.

Szeptember 30-án meglepő fordulatot vett a helyzet, ugyanis a fenyegetések valósággá formálódtak: a polgári engedetlenségre válaszul öt tanárt azonnali hatállyal kirúgtak a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból.

2022. október

Október 5-én nagyon sűrű volt a nap: országos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a diákok elfoglalták a Margit hidat, a két nagy pedagógus-szakszervezet panaszokat adott át az alapvető jogok biztosának, este pedig NoÁr-koncert volt a Kossuth téren.

Több tízezer diák, tanár és szülő tüntetett október 23-án a Műegyetem rakparton. Ekkor került a köztudatba Pankotai Lili, aki a tüntetésen előadott egy általa írt slamet, amiben trágár szavakat is használt. Emiatt iskolaváltásra kényszerült.

2022. november

Folytatódtak a sztrájkok és tüntetések is ebben a hónapban, amiket zömmel a szakszervezetek szerveztek. November 30-án ismét lecsapott a Belügyminisztérium: a Karinthy Frigyes Gimnáziumból összesen 6 pedagógus bocsátott el a tankerület, és kirúgtak egy-egy tanárt a budapesti Vörösmarty Mihály és Eötvös József Gimnáziumból is, emellett pedig több tucat pedagógus kapott fenyegető levelet.

2023. március

Március másodikán tette közzé a Belügyminisztérium a státusztörvényről szóló jogszabálytervezetet. Ebben többek között ezeket korlátozták:

• 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
• a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
• azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 6 hónapra emelkedne,
• az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
• bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését

A törvénytervezeten – amelyet június negyedikén szavazott meg a parlament –  azóta módosítottak néhány helyen, miután az Európai Unió több pontba is beleszólt.

2023. április

"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek a tanárokat korlátozó státusztörvény ellen.  A tüntetők először a Belügyminisztérium elé vonultak, majd este csatlakoztak a Várban, a Karmelita kolostor előtt zajló kordonbontó akcióhoz. Ekkor került elő először a könnygáz:

2023. május

Májusban négy pontban javasolt az Európai Bizottság módosításokat a törvénytervezetben:

• szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség megvalósulása
• a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
• a sávos bérrendszerben található szakadékok rendezése, továbbá
• a pedagógusok áthelyezhetősége.

Ezek majdnem mindegyikében pedig történt is változás, hiszen a státusztörvény végleges állapota is befolyásolja az uniós források folyósítását. A legfőbb kifogásolt pontok azonban továbbra is benne maradtak, hiába vitáztak róla június elején több mint 18 órán keresztül a Parlamentben, és hiába javasoltak alternatív megoldásokat az oktatáskutatók és szakszervezetek.

2023. július

Negyedikén végül megszavazta a státusztörvényt az Országgyűlésben a kormánypárti többség, miközben az Egységes Diákfront a pedagógus szakszervezetekkel együtt egész napos rendezvényt tartott a Parlament előtt, ahol többek között a népszavazási terveikről adtak tájékoztatást. A törvényről innen tájékozódhattok részletesebben, amelynek megszavazása nagy felmondási hullámot indíthat meg, illetve már most is hallani pályaelhagyókról.

Az elfogadott törvényről szóló politikusi és tanári véleményeket itt találjátok.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint törvénybe foglalta a rosszabb oktatást a kormány: "A státusztörvény életbelépésével a pedagógusok két rossz opció közül választhatnak: ha tehetik, már most elhagyják a pályát, vagy kénytelenek lesznek elfogadni a feltételeket, amelyekkel még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek" – írják.