Továbbra sem tudnak olyanról, akiket miután előállítottak a kordonbontás kapcsán, erőszakos bűncselekménnyel gyanúsítottak meg, csupán olyanokról, akikkel szemben az arcuk eltakarása, illetve rongálás a vád – mondta az Eduline-nak adott interjújában Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza. Előbbieknél az Alkotmánybírósághoz terveznek fordulni, hogy ne büntessék azt, aki nyomós okból viseli maszkot és az igazoltatásnál leveszi, de a rongálásért sem hiszik, hogy bárkit is börtönbe küldenének.

A május 3-i kordonbontásos tüntetés éjjelén a Karmelita Kolostortól elvitt öt emberből, akit képviselnek, kettőt ki sem hallgattak, az ő ügyüknek egyelőre vége, a másik hármat az arcuk eltakarásával gyanúsították meg, nem pedig hivatalos személy elleni erőszakkal – mondta el az Eduline-nak Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza.

Hozzáteszi, az előállítottaknál ez utóbbi felmerülhetett ugyan, de a felvételek elemzése és a jelentések eredményeképpen kiderülhetett, hogy egyiküket sem tudták meggyanúsítani erőszakos cselekménnyel. Úgy összegzi a helyzetet:

„Akiket a helyszínen előállítottak, azokat lehet, hogy azért emelték ki, bilincselték meg és vitték be az őrszobára, mert azt gyanították, hogy majd megáll velük szemben a hivatalos személy elleni erőszak, de végül is nem gyanúsították meg egyiküket sem. Van, akit egyáltalán semmivel és akiket igen, azokat sem erőszakos bűncselekménnyel.”

Alkotmánybíróságig mennének maszk-ügyben

A rendőrség közleményében, melyben felsorolták, milyen jogcímen kezdeményeztek eljárásokat, szerepelt a gyülekezési szabadság megsértése is, egészen pontosan ezen vétség megalapozott gyanúja. Hegyi szerint ezen az arc eltakarását értik, ilyen vétség miatt azok ellen is indulhat eljárás, akik semmilyen erőszakos dolgot nem tesznek.

A jogvédő szervezet korábban azt közölte, van olyan ügyfelük, aki poszt-covid tünetek miatt egészségügyi maszkot viselt, az arcot eltakaró különböző módokat ilyenkor ugyanis teljesen egyben kezeli a szabályozás. Ám a jogvédő úgy látja, nem csak ebben az esetben érthető a maszk. „Könnygázt vetett be a rendőrség, egyáltalán nem meglepő, ha az ott lévők, amivel csak tudják, takarják az arcukat, a légzőszerveiket védik” – fogalmaz Hegyi, hangsúlyozva, a jelenlegi szabályozást mindez nem érdekli.

„Azt gondoljuk, hogy ez egy észszerűtlenül tág szabályozás és azért is vállaltuk lényegében mindenkinek az ügyét, aki hozzánk fordult, mert a büntetőeljárás keretében ezt a szabályt is meg lehet kérdőjelezni” – fogalmaz. Mint mondja, már a bíró is fordulhat az Alkotmánybírósághoz (Ab) az eljárás során.

De, ha nem teszi meg és jogerősen elítélik az érintetteket, akkor ők tervezik ezt tenni, hogy a jogalkalmazóknak alapos indok mellett ne kelljen büntetőeljárást indítaniuk az arc eltakarása miatt.

Felidézi: ennek a szabályozásnak az igazolása az, hogy ne lehetetlenítsék el a résztvevők a beazonosításukat. „Ha az arc eltakarására alapos indok van, akár egészségügyi ok, akár a véleménynilvánítási funkció, és felszólításra az ember leveszi a maszkot, az igazoltatását nem akadályozza meg, akkor nincs indok arra, hogy emiatt eljárás induljon vele szemben. Ha mégis, akkor is legfeljebb szabálysértési eljárás” – fogalmaz a gyülekezési jogi szakértő. Aláhúzva: a tüntetésen minden érintett le is vette a maszkját, amikor a rendőrök mondták nekik, hogy igazoltatják őket. Így ezt a mozzanatot fel is tudják majd használni a bírósági védekezésben – teszi hozzá.

Ahogyan korábban már idéztük a szervezet közlését, összesen több tüntetés után kilenc ilyen eljárás alá vont embert képviselnek. (Emellett a rendőrségi közlemény alapján van egy tizedik érintett is.) Ennek a kilenc embernek az ügye már eljutott a gyanúsításig, a kihallgatások már megtörténtek. A rendőrségi közlés a gyülekezési joggal való visszaélés terén emellett említi még a be nem jelentett gyűlés szervezőjével szembeni, illetve egy pirotechnikával kapcsolatos szabálysértési eljárás kezdeményezését is.

Műemléket lefújni súlyosabb

A hatósági közleményben egy biztonsági kamera összetörése és a várfalra való graffitizés miatt rongálás bűntett gyanúja is szerepelt. Emiatt a múlt hét csütörtökig három ember ellen indult büntetőeljárás. Hegyi ez utóbbiról tud, azzal kapcsolatban aláhúzza: a festékszórós rongálás sem egy erőszakos bűncselekmény. Ugyanakkor az, hogy itt a „bűntett” és nem a „vétség” szót használta a rendőrség, az jelzi, hogy ez egy súlyosabb cselekmény már. Hegyi Szabolcs elmondása alapján

az teszi azzá, hogy jó eséllyel műemlék a várfal, amire egy feliratot felfújtak.

„Itt látni kell majd a rendőrség kezében lévő bizonyítékokat, hogy egyáltalán a megfelelő személyeket gyanúsították-e meg és mire alapozzák a műemléki jelleget. Láttam én is feliratot a Várban a falon, kérdés, hogy pont az érintett falfelület műemléki jellegű-e” – érzékelteti a TASZ jogásza, min múlhat az ügy kimenetele. Függetlenül a felirat tartalmától, a felülettől, az értékhatártól és a festékanyagtól minden falfirka a büntető törvénykönyv hatálya alá esik ugyanis – idézi fel.

A rendőrök orra előtt történt

Arra a kérdésünkre, kerülhet-e börtönbe valaki egy ilyen ügy miatt, azt feleli: nem hiszi.

„Itt is van lehetőség enyhébb büntetések kiszabására, különösen arra való tekintettel, hogy fiatalokról van szó” – fogalmaz. Hozzáteszi, „priusza” valakinek csak jogerős elítélés esetén lehet, de egy pénzbüntetés esetén a jogi következmények alól már akkor mentesülni lehet, amikor azt befizeti az érintett.

Hegyi Szabolcs szerint ugyanakkor ezekben az esetekben pénzbüntetést sem biztos, hogy kiszabnak az elkövetőkre. Az arc eltakarásánál, amely elmondása alapján egy csekély súlyú vétség, ott egy megrovás kiszabását tartaná reálisnak, ez a legenyhébb intézkedés. A rongálási ügyeknél is elképzelhetőnek tart egy-egy enyhébb szankciót, például akkor, ha az elkövető „megbánást tanúsít” és kifizeti a kárt, például a fal tisztításának költségét.

Hangsúlyozza, hivatalos személy elleni erőszak miatt ismeretlen tettesek ellen is lehet feljelentést tenni, mondván: még elemzik a felvételeket. Ugyanis, ha gyanúsítás mindeddig nem is történt, a rendőrség közleménye alapján feljelentés már született ilyen ügyben. Nem is kizárólag ismeretlenekkel szemben, hiszen például említik, hogy köztük vannak országgyűlési képviselők is. Hogy a feljelentésekből lesz-e bármi, az később derülhet ki. Ahogyan az is, milyen eredményre vezet-e a garázdaság miatt elindított nyomozás, ahol a hatósági közlemény alapján már több mint húsz feltételezett elkövetőt azonosítottak a fővárosi rendőrök.

Ugyanakkor az április 24-i tüntetés már lassan egy hónapja történt, de a május 3-i óta is már három hét is eltelt. Az eseményeken rengeteg videó készült, számos lapban és tévécsatornán jelentek meg erről felvételek és a rendőrség is folyamatosan készített ilyeneket. „Olyan eseményekről beszélünk, amelyek ott történnek a rendőrség orra előtt és a kameráik lencséje előtt, nem egy szövevényes ügyet kell kinyomozni, ami hónapok munkáját igényelné. Meg kell nézni a felvételeket és megpróbálni beazonosítani a tetteseket” – fogalmaz, arra utalva, hogy

akiket eddig nem azonosítottak be és nem gyanúsítottak meg, azokat egyre valószínűtlenebb, hogy a közeljövőben még meg fogják.

Évekig elhúzódhatnak a panaszok

Kérdésünkre azt is közölte, dolgoznak azokon a panaszbeadványokon, amelyek a rendőrségi eljárások jogszerűségét vitatják. Elsősorban a könnygáz-használat, illetve az előállításokkal kapcsolatban lehet panaszt tenni. „Ez az egyetlen jogorvoslati lehetőség, ami rendelkezésre áll. A hatékonysága korlátozott, mert nagyon hosszú ideig el tud tartani” – fogalmaz a jogász. Először ugyanis a rendőrségen lehet panaszt tenni, elutasítás esetén a felettes rendőri szervhez fellebbezni, és ha ott is elutasítják, bíróságon lehet felülvizsgálatot kérni. Ez akár évekig is el tud nyúlni.

Ha viszont meg is állapítják a jogsértést, egy panaszeljárásban akkor sem lehet kártérítést szerezni, azért már külön eljárást kell kezdeményezni, utána. Ez lehet kártérítési per vagy sérelemdíjra irányuló személyiségi jogi eljárás, ez is egy hosszadalmas bírósági pereskedés – mondja.

A rendőrség áldozati pozícióban

„A rendőrség sajnálatos módon olyan kommunikációt folytat, ahol önmagát helyezi az áldozat pozíciójába” – fogalmaz Hegyi Szabolcs. Legutóbb például arról, hogy ezúttal nem vetettek be könnygázt, úgy fogalmaztak hivatalos oldalukon:

„a rendőrök óriási türelmet tanúsítva, kizárólag testi erővel tartották vissza a jogellenes gyűlés erőszakos résztvevőit”.

Az erről szóló sajtótájékoztatón a rendőrök felé dobott tárgyakat is kiállították. „A rendőrség arról kommunikál, hogy egy jogellenes tüntetés agresszív résztvevői megtámadják a rendőröket. Fontos kiemelni, hogy a rendőrség azért gyakorol közhatalmat és azért kapnak a rendőrök megfelelő kiképzést, hogy az ilyen helyzetekben higgadtak maradjanak és jogszerűen lépjenek fel. Hogy amikor indulatos tüntetőkkel kell szemben állniuk, azt ne erőből oldják meg, ne hirtelen felindulásból, hanem professzionálisan, szakmai módon, a tüntetők biztonságának az előtérbe helyezésével” – mondja a TASZ jogásza. Kérdésünkre, hogy szerintük ez mennyire valósult meg, azt mondja, ezt nem látják.

„Azt látjuk, hogy amint valamilyen éles, vagy váratlan helyzet alakul ki, a rendőrség arra idegesen és túlzó kényszereszközökkel reagál”

– teszi hozzá. Hegyi elmondása alapján, ha már könnygázt alkalmaznak, azt is lehetne a levegőbe fújni vagy lefelé a lábakra, nem közvetlen közelről fiatalok arcába, többször. „Itt nem a rendőrség az áldozat, hanem sokkal inkább a tüntetők” – jelenti ki a gyülekezési jogi szakértő. Hozzáteszi, nem vitatják, hogy egy kordon ledöntése jogszerűtlen, de itt nem arról van szó, hogy egy agresszív tömeg a rendőrök testi épségét, életét fenyegetné.

„Önmagában az, hogy nincs bejelentve egy tüntetés vagy hogy csúnyákat skandálnak a tüntetésen, az nem teszi sem jogellenessé, sem agresszívvé a gyűlést” – fogalmaz. Arra a kérdésünkre, hogy a tüntetők mégis csak feldöntötték a kordonoknak, azt mondja: ez jogellenes, megalapozza a rendőrségi fellépést, kérdés, hogy az arányos-e. „A rendőrök, mint utólag elismerték, a Karmelita Kolostor és a benne lévő védett személyek biztonsága érdekében voltak ott. Ez egy legitim cél, a kérdés, hogy indokolt-e az a heves reakció, hogy azonnal könnygázt vetnek be” – fogalmaz. A május 3-i tüntetés után úgy értékelték a helyzetet: meglátásuk szerint nem feleltek meg az arányosság követelményeinek az intézkedések. „A rendőrségi törvény írja elő az arányosság követelményét” – hangsúlyozza.

A Fidesz-székház nem védett

Arra a kérdésünkre, hogy a múlt hét pénteki tüntetésen arányosabb volt-e a fellépés, amikor is már nem használtak könnygázt, azt feleli: ez már mindenképpen előrelépés. „Én szeretném azt hinni, hogy levonták a tanulságait annak, hogy az előző tüntetéseket a Karmelitánál félrekezelték. De az is lehet az indok, hogy a Lendvay utca sűrűn lakott, a sarkon lévő étterem tele volt vacsorázó polgárokkal. Lehet, hogy azért nem alkalmaztak könnygázt, mert a még nagyobb botrányt akarták elkerülni” – teszi hozzá Hegyi.

Ám a TASZ jogásza szerint az így is kérdéseket vet fel, hogy miért kellett a nagyobbik kormánypárt székházának otthont adó utcát lezárni, kiszorítani a környékéről tömeget, hiszen ott nincs védett épület, a Fidesz-székház nem az.

„Az nem állami épület, az egy pártszékház”

– húzza alá Hegyi Szabolcs. Bár elmondása alapján egy terület lezárását okkal el lehet rendelni a rendőrségi törvény alapján, ilyen a police.hu vonatkozó aloldala alapján legutóbb a pápalátogatáskor történt. Arról viszont, hogy péntekre lezárták volna a Lendvay utcát, semmit nem lehetett olvasni.

„A kiindulási pontnak annak kellene lennie egy demokratikus berendezkedésű államban, hogy a tüntetés egy jogszerű cselekmény, sőt: egy alapjog-gyakorlás, nem pedig veszélyfaktor. A pénteki vonulás végig az Andrássy úton teljesen békés volt, és csak akkor vált igazán indulatossá a tömeg, amikor a Lendvay utcában a rendőrsorfal megállította a menetet" – értékel. „Ha egy tüntetéssel szemben megelőző jelleggel zárnak le területeket, hogy oda a tüntetők ne jussanak be, az biztosan jogszerűtlen” – summázza.

(Kiemelt kép: Veres Viktor)