2050-ig biztosítana stabil finanszírozást és működési kereteket a magyar kutatás számára az a megállapodás, amelyet a kormány a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal írt alá.
A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.
Egy év telt el a 2024-es iskolai mobiltilalom óta, és kiderült, hogy a diákok többsége túlélte a „digitális detoxot” – de nem mindenki örömmel. Bár a jegyek javultak és a diákok a szünetekben többet beszélgetnek egymással, a szabályok kreatív kijátszása, a hiányérzet és a bizonytalanság új problémákat vetett fel.
Két friss ELTE-s tanulmány bizonyítja, hogy a kutyák ADHD-hoz hasonló viselkedési jegyei mérhetők, hatással vannak tanulásukra és önkontrolljukra.
Harminc különböző országban mérték fel, mik voltak az emberek kedvenc és legkevésbé kedvelt tantárgyai.
Egyre többen választják a magyar diákok közül a külföldi egyetemeket: a 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal többen mint 2017-ben – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.
Egy friss amerikai kutatás szerint egyre több 18–39 év közötti fiatal számol be memória-, koncentrációs vagy döntéshozatali nehézségekről.
Főként külföldi hírességeket, sportolókat, zenészeket, színészeket és üzletembereket tartanak a példaképeiknek a magyar gimnazisták, közülük is leginkább férfiakat - ez derül ki legalábbis az Engame Akadémia friss kutatásából.
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai legújabb kutatásukban annak jártak utána, milyen anatómiai, kognitív és evolúciós feltételei lennének annak, hogy a kutyák valóban beszélni tudjanak.
Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
Az egyetemeknek nemcsak a hallgatók megszerzéséért, hanem a tudásközpontokként való működésért és az universitas szellemiségének életben tartásáért folytatott versenyt is meg kell nyerniük – mondja Szilágyi János Ede, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nemrég hivatalba lépett elnöke.
