Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai legújabb kutatásukban annak jártak utána, milyen anatómiai, kognitív és evolúciós feltételei lennének annak, hogy a kutyák valóban beszélni tudjanak.
A frissen alakult bioakusztikai kutatócsoport, a BARKS Lab munkatársai a Biologia Futura szaklapban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, vajon a kutyák az emberi beszédhez vezető evolúciós út valamelyik állomásán járnak-e - számolt be róla az ELTE.
A kutatók szerint érdemes evolúcióbiológiai szempontból is megvizsgálni, mekkora előnyt jelentene a faj számára, ha a kutyák képesek lennének beszéd útján kommunikálni velünk. Elvileg, ha ez valóban jelentős előnyt hordozna, a képesség gyorsan elterjedhetne a populációban – a valóságban azonban mindeddig ez nem történt meg.
ELTE-kutatás: a kutyák nemcsak megtanulják a szavakat, hanem a mögöttük lévő jelentést is értik
A beszéd kialakulásához szükségesnek tartott számos elem már most is megfigyelhető a kutyákban. Ilyen például
- a sok emberi jel értelmezése,
- a szociális figyelem, vagy
- a bizonyos hangképző szervi adottságok.
Ugyanakkor akadnak olyan feltételek is, amelyek meglétét még nem sikerült igazolni, mint például az emberi nyelv alapját képező nyelvtani szerkezetek megértését.
A kutatás bár elsőre viccesnek tűnhet, azonban komoly haszon is származhat belőle. Ugyanis, ha sikerül megérteni, hogy a kutyák kommunikációját hogyan befolyásolta a háziasítás és az emberrel való együttélés, pontosíthatjuk a saját nyelvünk evolúciójáról alkotott elméleteinket is.
A beszélő kutya koncepciója kapcsán azonban etikai kérdések is felmerülnek. A kutatók felhívják a figyelmet: „vajon szükséges és helyes-e a kutyákat emberi módon megszólaltatni, vagy inkább a meglévő, sajátos kommunikációjuk jobb megértésére kellene törekednünk.”
