A kutatás szerint a legfőbb motivációt a magyarországi politikai és társadalmi környezet jelenti: a válaszadók 48,8%-a emiatt döntött a külföldi tanulmányok mellett. Emellett fontos szempont a külföldi diploma jobb elhelyezkedési lehetősége (36,1%) és a magasabb képzési színvonal (33,1%).

„A változás mögött több tényező áll: a fogadó országok politikai szabályozásai, a szigorodó felvételi követelmények, valamint a természetes telítődés és a helyi sajátosságok” – mondta Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.

Hol tanulnak a legtöbben?

• Ausztria: a legnépszerűbb célország, több mint 4000 diák választotta. A közelség, a megfizethető oktatás és a biztos karrierlehetőségek miatt ideális ugródeszka a nemzetközi jövőhöz.
• Hollandia: a második helyen áll 3340 fővel. A holland egyetemek angol nyelvű, gyakorlatorientált programjai és az évi kb. 2600 eurós tandíj vonzó, de a lakhatás komoly kihívást jelent.
• Németország: 3139 diák tanul ott, ami szintén stabil választás a karrier és a minőségi képzés miatt.
• Egyesült Királyság és Dánia: 1500, illetve 839 diák. Dánia vonzereje a fenntarthatóságra és kiegyensúlyozottságra épülő oktatási modell, bár kisebb visszaesés tapasztalható.

Az Engame Akadémia szerint a következő években olyan országok válhatnak népszerűvé, mint Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország vagy Svájc. Svájcban például a közvélekedéssel ellentétben az állami egyetemek kifejezetten megfizethetők. Egyre népszerűbbek az amerikai egyetemek külföldi kampuszai, például a Bard College Berlin vagy a NYU Abu Dhabi.

Mely országok népszerűsége csökkent, és miért?

Az elmúlt években néhány hagyományosan népszerű célország iránti érdeklődés visszaesett a magyar diákok körében.

• Egyesült Királyság: Bár korábban a magyar diákok egyik kedvelt célpontja volt, a Brexit és az ezzel járó szigorúbb felvételi és vízumkövetelmények miatt a 2024/25-ös tanévben már csak 1500 diák tanult ott. A Brexit hatására az országban való tanulás költségesebb és bürokratikusabb lett, ezért sok diák más, könnyebben elérhető és megfizethető országot választott.
• Dánia: Bár továbbra is vonzó a fenntarthatóságra és kiegyensúlyozottságra épülő oktatási modell miatt, a visszaesés (839 diák) részben a verseny és a szűkös felvételi keretek miatt következett be. A diákok egy része a tandíj és a költségek miatt is más országokat keresett, ahol hasonló képzési színvonal mellett kedvezőbb anyagi feltételekkel tanulhatnak.
• Egyéb angolszász országok: Az USA tradicionálisan drága tandíja és a lakhatási költségek miatt a diákok egyre inkább csak speciális programokra (pl. külföldi kampuszok, mint a NYU Abu Dhabi vagy a Bard College Berlin) koncentrálnak, a korábbi szélesebb érdeklődés visszaesett.