Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.
Az alternatív megoldás nem csupán környezetkímélő, de a szülőknek időt is megspórolhat a reggeli rohanásban.
Alig két héttel az iskolakezdés előtt jelentette be a tankerületi központ, hogy nem finanszírozza tovább a buszjáratot.
Sárga láthatósági nyakbavaló, matricás füzet és egy csapatnyi gödöllői gyerek, akik reggelente nem autóval, hanem gyalog, szervezett felnőttkísérettel érkeznek az iskolába.
A magyar lakosság kétharmada nem érzi magát biztonságban a gyalogátkelőkön egy friss kutatás szerint, ezért a gyerekeiket is egyre később engedik egyedül az iskolába.
Gyalog, biciklivel, vonattal, iskolabusszal vagy metróval. Településenként változik, hogyan jutnak el a gyerekek az iskolába, és hogy hány éves korukban engedik őket először egyedül. Néhány szülő most velünk is megosztotta a tapasztalatait.
Nem minden szülő tudja megoldani a munka mellet, hogy reggelente elvigye gyerekét az iskolába, majd délután érte is menjen. Ti hány éves kortól engeditek őket egyedül iskolába járni?
Más településeken is elképzelhető, hogy azzal spórolnának, hogy ahol a tömegközlekedés alkalmas rá, a diákokat „átterelhetik” majd a Volánbusz járataira.
A kifejezés az angol "pedestrian" vagyis gyalogos szóból ered.
A társadalmi reprodukció alapvetően jellemzi a tanulást, továbbtanulást. Ugyanolyan szintű képzettséget szereznek a diákok, mint korábban szüleik. Viszont vannak, akik nemhogy kitörni nem tudnak, de se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Ők a NEET-fiatalok, akikről olvashattok a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 című tanulmánykötetben is.
Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz, ezért van, hogy a diákoknak órákat kell várniuk vagy éppen ki kell hagyniuk a délutáni órákat.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
