Sárga láthatósági nyakbavaló, matricás füzet és egy csapatnyi gödöllői gyerek, akik reggelente nem autóval, hanem gyalog, szervezett felnőttkísérettel érkeznek az iskolába.

Néhány évtizeddel ezelőtt az volt a furcsa, ha egy elsőst autóval vittek suliba, hiszen még az alsósok többsége is gyalog - gyakran csoportokba verődve-  vagy biciklivel ment még a szakadó esőben és a térdig érő hóban is iskolába. Ehhez képest most gyakorlatilag dugóban araszolnak a kocsik és lehetetlen küldetés becsengetés előtt szabad parkolóhelyet találni nagyjából bármelyik városi általános iskola környékén.

Félnek a zebrán

Persze a forgalmat sem lehet összehasonlítani a 20-30 évvel ezelőttivel, de azt is érdemes megjegyezni, hogy a Generali friss kutatása szerint a 16-75 éves magyarok kétharmada nem érzi magát biztonságban, ha zebrán kell átmennie. A legjobban a gyalogátkelőkön a középkorú nők és azok a szülők tartanak, akiknek óvodás vagy iskolás korú gyereke van.

A megkérdezett szülők kétharmadának az iskolai időszakban napi szinten kell átkelnie gyalogátkelőn az iskola vagy az óvoda megközelítésekor, a legtöbben pedig a 10-11 éves kort gondolják megfelelőnek arra, hogy a gyerekük elkezdjen egyedül közlekedni.

Ez ugyanakkor nem általános. Az önállósodás életkora függ többek között

• a gyerek személyiségétől,
• az iskola és az otthon közti távolságától, és
• a szülők 60 százaléka szerint attól is, hogy van-e gyalogátkelő útközben.

Lábbusszal az iskolába

Addig viszont az „iskolából hozom-viszemet” valahogy meg kell oldani, ami sok esetben megterheli a családi logisztikát, főleg ahol nem egy, hanem több gyerek van. Vannak azonban olyan városok, mint például Gödöllő, ahol a gyerekek nem autóval, hanem Pedibusszal is mehetnek minden reggel az iskolába.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy csoportnyi gyerek - leginkább alsósok, negyedikesek és ötödikesek - felnőtt kísérőkkel teszik meg az iskoláig vezető utat nemcsak szép napos időben, hanem esőben, hóban, fagyban és ónosesőben is.

Török Noémi, a Pedibusz koordinátora elmondta, hogy 2021-ben a városi főépítész külföldi példa alapján vetette fel az ötletet, ezután pedig az iskolák segítségével felmérték, hogy a szülők körében lenne-e ilyenre igény. Mivel rengeteg pozitív visszajelzést kaptak, ezért kialakítottak az útvonalakat. Itt figyelembe vették többek között, hogy melyik megállóban mennyi gyerek csatlakozna a járathoz, de az is fontos szempont volt, hogy van-e az útvonalon zebra vagy lámpa.

Már a próbajáratok szervezésénél kiderült, hogy szükség lesz önkéntesekre is, hiszen első körben viszonylag kevés szülő tudta vállalni a reggeli sétát, így felvették a helyi civil szervezetekkel például a gödöllői nyugdíjas egyesületetekkel is kapcsolatot. Közülük többen szívesen csatlakoztak a kezdeményezéshez, hiszen nyugdíjasként a reggeleket emiatt egy kellemes sétával indíthatják, de később a home office-ban dolgozó szülők, pedagógusok is bekapcsolódtak a programba.

Legalább két felnőtt kíséri a gyerekeket

Egy járatot a napi beosztás alapján mindig legalább két felnőtt kísér. Ha esetleg valakinek az a nap mégsem jó, a beosztásban szerepel, hogy ilyen esetben ki helyettesíti.

Jelenleg három útvonalon megy az Pedibusz négy iskolai végállomással. Két járaton 15 fő az átlagos létszám, de a legnagyobb járattal átlagosan 25-30 gyerek közlekedik reggelente. Most indul még másik két járatunk is, ahol az előzetes jelentkezések alapján egy ilyen öt-tíz fős indulócsoportra számítunk. Mindig azt nézzük, hogy hol van igény, hol vannak úgy, hogy legalább 5-6 gyereket tudunk csoportba szervezni, akik utána együtt tudnak járni iskolába.

- emelte ki Török, majd hozzátette, hogy minden járatnak van egy fix útvonala és egy fix menetrendje. Minden útvonalon belül van 3-4 megálló is. A járat tartja is ezt a menetrendet, hiszen az iskolába mindenkinek időben be kell érni.

 

A koordinátor kiemelte, hogy minden járatnak van egy Messenger-csoportja, ahova beírhatják a szülők, hogyha esetleg egy-két percet késnek vagy ha lebetegszik a diák, és aznap nem megy iskolába. Így a kísérők mindig tudják, hogy nagyjából hány főre számíthatnak vagy kire kell még egy picit az egyik megállóban várni.

Extra matrica az esős-havas napokon

A gyerekek minden megtett napért matricát kapnak, az esős-havas napokért pedig extra matrica jár, amit különböző motivációs ajándékokra (például esőponcsóra) válthatnak be.

Török Noémi hozzátette, hogy az eddigi tapasztalatok nagyon jók, hiszen igaz, hogy a gyerekeknek egy kicsivel korábban kell elindulniuk, de a járaton mindig tudnak beszélgetni, barátkozni. Arra is akadt példa, hogy közösen, a kísérővel együtt elmondták azt a verset, amit aznapra kellett megtanulni az iskolában, vagy énekeltek, ha pedig esett egy kis hó, akkor egy rövid hógolyózásra is jutott idő. Az iskolákból is nagyon pozitívak a visszajelzések, hiszen a programban résztvevő gyerekeknek van idejük lélekben is ráhangolódni az órákra.

A koordinátor végül megjegyezte, hogy annál nagyobb öröm számukra nincsen, mint amikor olyan felsősök mennek egyedül vagy a barátaikkal gyalog, esetleg biciklivel az iskolába, akik néhány éve még a Pedibusszal tették meg ezt az utat.