Én a te idődben dzsungeleken gázoltam át, háborús övezeteken küzdöttem át magam, mínusz 50 fokban napokon keresztül gyalogoltam - kis túlzással, de néha ezekhez hasonló hajmeresztő történeteket hallunk arról, hogyan jártak iskolába a szüleink, nagyszüleink.

Bár valóban vannak a világnak olyan pontjai, ahol extrém körülményeken kell átküzdeniük magukat a diákoknak, és sokszor hetekig tartó út vezet az oktatásig, Magyarországon a legtöbb esetben azért nem ez a helyzet. Ennek ellenére, míg évtizedekkel ezelőtt alig néhány évesen kénytelenek voltak egyedül elengedni a szülők a gyerekeiket, a Generali a Biztonságért Alapítvány friss kutatása szerint ma a magyar szülők a 10-11 éves kort tartják ideálisnak ahhoz, hogy önállóan, szülői kíséret nélkül kezdjen iskolába járni a gyerekük.

Félnek az utakon, a gyalogátkelőkön

Az életkor, és ezzel együtt a gyerekek önállóságának kitolódásának egyik fő oka, hogy jelentősen megszaporodtak a járművek számai az utakon, a rengeteg autó miatt pedig a lakosság nem érzi magát biztonságban.

A Generali a Biztonságért Alapítvány júliusban például ezer 16-75 év közötti magyarországi lakost kérdezett arról, mennyire érzik magukat biztonságban a gyalogátkelőkön.

A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a hazai lakosság kétharmada inkább csak viszonylag érzi magát biztonságban, amikor gyalogátkelőn halad át. Akik a legkevésbé érzik magukat biztonságban ilyenkor, azok között felülreprezentáltak többek között a nők, a középkorúak, illetve azok, akiknek van óvodás, iskolás korú gyereke. A válaszadók mindössze 16 százaléka számolt be arról, hogy általában véve maximálisan biztonságban érzi magát a zebrán való átkeléskor

- írják a lapunknak küldött közleményükben.

Az iskolakezdés kapcsán a kutatás résztvevőit arról is kérdezték, vajon hány éves kortól ideális egyedül iskolába engedni a gyerekeket, illetve a szülők hogyan vélekednek a gyerekek biztonságosabb közlekedéséről.

A megkérdezett szülők kétharmadának az iskolai időszakban napi szinten kell átkelnie gyalogátkelőn az iskola vagy az óvoda megközelítésekor, a legtöbben pedig a 10-11 éves kort gondolják megfelelőnek arra, hogy a gyerekük elkezdjen egyedül közelekedni.

Ez ugyanakkor nem általános. Az önállósodás életkora függ többek között

• a gyerek személyiségétől,
• az iskola és az otthon közti távolságától, és
• a szülők 60 százaléka szerint attól is, hogy van-e gyalogátkelő útközben.

Bicikli, lábbusz, villamos és metró

A legjobb helyzetben azok a családok vannak, akik az adott oktatási intézmény közvetlen közelében élnek, vagy olyan kistelepülésen, ahol van iskola, nincs reggeli csúcsforgalom, ellenben vannak bicikliutak és - biztonságos - gyalogátkelők.

„Kb 800 méterre van a suli. Nagyobbik lányom (önállóbb személyiség) 3. osztályosan egyedül járt haza, reggel többnyire egyedül ment. Kisebbik eleinte nővérével járt, mikor a nagy továbbtanult, akkor kísérni kellett egy ideig, de kb 4. óta ő is önálló már. Többnyire gyalog jártak, néha autóval hoztuk-vittük őket” – válaszolta korábban egy szülő az Eduline kérdésére.

Ezeken a településeken a gyerekek szívesen közlekednek valamilyen "alternatív" járművel. Bicikli helyett például rollerrel, gördeszkával, görkorcsolyával.

Vannak ugyanakkor olyan települések is, ahol a szülők összefogására "pedibusz" indul reggelente. Gödöllőn már évek óta, Hévízgyörkön pedig a napokban indult a kezdeményezés, melynek keretein belül adott útvonalakon önkéntesek kísérik iskolába az általános iskolás gyerekeket és arra biztatják a családokat, hogy autó helyett csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

A fővárosban és a nagyobb településeken viszont már más a helyzet. Szükség lehet buszok, villamosok, metró igénybevételére is, amiknek a biztonságos használatát és magát az útvonalat a szülőknek kell megtanítaniuk a gyerekeiknek. Érkezett azonban olyan visszajelzés is Budapesten élő szülőktől, akik hiába laknak oktatási intézmény közelében, a forgalom és a sok esetben veszélyes, bonyolultabb gyalogátkelők miatt nem merik egyedül iskolába engedni a gyerekeiket.

Mi lehet a megoldás?

A kérdésre egyértelmű válasz az odafigyelés, méghozzá mindkét féltől.

A személyi sérüléssel járó közúti balesetek leggyakoribb oka ugyanis a statisztikák szerint általában a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása és a kanyarodási szabályok be nem tartása. De számos esetben a gyalogos a hibás. Vagy azért, mert nem tudja, elvéti vagy megszegi a rá vonatkozó közlekedési szabályokat (például átszalad a piros lámpán), vagy azért, mert figyelmetlen; telefonozik, fülhallgatóval zenét hallgat.

Az utóbbi két esetben számos kampány indult már, amelyek kifejezetten arra hívják fel a figyelmet, hogy miért veszélyes az utcán közlekedve telefonozni vagy zenét hallgatni, de számos gyalogátkelőnél láthatunk felfestve olyan piktogramokat is, amiken egy áthúzott telefon és fülhallgató látható.

A Generali a Biztonságért Alapítvány felmérésében emellett a megkérdezettek 75 százaléka szerint a több (okos)zebra-gyalogosvédelmi rendszer létesítése is sokat segítene abban, hogy a gyerekek önállóan közlekedhessenek. Hasznosnak éreznék továbbá azt is, ha az iskolában is lenne oktatás a biztonságos közlekedésről.

Annak érdekében pedig, hogy a szülők kevésbé aggódjanak, érdemes lehet olyan alkalmazásokat letölteni a gyerekek okoseszközeire, amik segítségével a szülő ellenőrizni tudja, hol jár a gyereke, és hogy biztonságban megérkezett-e az oktatási intézménybe.

Ennek nem feltétlen kell telefonnak lennie, hiszen az esetek többségében erre alkalmasak az okosórák, okoskarkötők is.