Itt a korábban félreértelmezettnek bizonyult spanyolországi esetben, most külön kiemelték az összes Magyarországon futó csereprogramot. A döntésüket pedig addig tartják fenn, amíg az uniós döntés nem változik a hazai Erasmus-üggyel kapcsolatban.
Így próbálnák visszaszorítani az országba áramló külföldi egyetemisták számát.
A 2023/24-es tanévben 2926 magyar egyetemista tanult Hollandiában, ami jövőre szinte teljesen biztos, hogy Ausztria után a második legnépszerűbb célország lesz.
És a szüleik írásos engedélyére is szükség van.
Az új holland kormánykoalíció oktatásiminiszter-jelöltje szerint a külföldi hallgatók magas száma óriási nyomást gyakorol a rendszerre, az oktatókra és a nemzeti költségvetésre.
Csak a magyar szakképzéssel van problémájuk, mert más országok jelentkezői esetében elfogadják a szakképzési érettségi bizonyítványt is.
Az Egyesült Királyság helyett az elmúlt években Hollandiába áramlottak a külföldi egyetemen tanulni vágyó egyetemisták nemcsak Magyarországról, de számos más európai országból is. Az ország és a holland diákok azonban nehezen bírják a megugrott lakásárakat és a tantermeken belüli zsúfoltságot, így különböző intézkedések bevezetését szorgalmazzák a külföldi hallgatók számának csökkentése érdekében.
A külföldi hallgatók magas létszáma hatással van a lakáspiacra, az árakra, és a holland hallgatók hozzáférhetőségére is.
Január 9-ig zárva tartanak a hollandiai iskolák, a kormány január első hetében dönt majd arról, újraindulhat-e a jelenléti oktatás.
A diákok közül többen késve kapták meg az eredményt, vannak azonban olyanok is, akiknek egyszerűen elveszítették a csomagját.
Kétárbocos szkúnerükön érkeztek haza Hollandiába vasárnap azok a holland középiskolások, akik a koronavírus-járvány miatt nem tudtak repülőgéppel hazatérni Karib-tengeri tanulmányútjukról.
A holland középiskolákban meg kellett szakítani az érettségi vizsgákat az iskolabezárások miatt.
Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.
