Évek óta ez az egyik legnépszerűbb képzés az egyetemi-főiskolai felvételin, most utánanéztünk, milyenek a diploma utáni kilátások.
Idén is taroltak a gazdasági képzések a felvételin, a legnépszerűbb továbbra is a gazdálkodási és menedzsment – több tízezren küzdöttek a bejutásért, a ponthatárok pedig több egyetemen rekordmagasak lettek. De miért szeretnének ilyen sokan gazdasági szakot végezni, milyen pozíciókra lehet pályázni friss diplomás közgazdászként, mennyit lehet keresni például a pénzügy és számvitel szak elvégzése után?
Kutatási adatok alapján megnéztük, hogy mire számíthatnak a diploma után azok, akik gazdaságtudomány képzési területen végeztek.
Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb gazdasági képzéseken? És hányan jelentkeztek idén? Az előzetes ponthatárok alapján csökkenésben reménykedhetnek a 2019-ben felvételiző?
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága emelt szót először az alapítvány ellen, amely az egyébként nagyon szigorú szabályok ellenére úgy fordít milliárdokat saját gazdasági képzésének felépítésére, hogy azt nem ellenőrizhetően teszi. Az ügyben egy feljelentést követően nyomozást rendeltek el.
Néhány kulcságazat a statisztikák szerint továbbra is aggódhat a szakember utánpótlás miatt. Három ágazat ért el érdemi növekedést a felvételizők számára tekintettel, a mezőnyből különösen kiemelkedik a gazdaságtudományi képzésre jelentkezők száma, emellett a pedagógus és a bölcsész életet is újra többen választanák.
Sorozatunkban egyéni tapasztalatok és a diplomás-pályakövetési rendszer adatai alapján mutatjuk be, hogy érzik magukat a munka világában a diplomás pályakezdők. Mennyit keresnek, hol helyezkednek el, hányan dolgoznak diplomát nem igénylő munkakörben, és milyen arányban tanulnak tovább? Első rész: gazdaságtudományok.
A Felvi 2012-es rangsorában mind a hallgatói, mind az oktatói kiválóság alapján a Budapesti Corvinus Egyetem áll az...
A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) megvizsgálja az együttműködés lehetőségét a győri Széchenyi István Egyetemmel.
Kétszer annyian jelentkeztek az idén első helyen mesterképzésre, mint tavaly: míg ezek a hallgatók 2008-ban csak az összes felvételiző hat százalékát tették ki, ebben az évben arányuk 13 százalék körülire emelkedett - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb összegzésében.
Februárban három szakon is indul mesterképzés a BGF-en.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
