Sorozatunkban egyéni tapasztalatok és a diplomás-pályakövetési rendszer adatai alapján mutatjuk be, hogy érzik magukat a munka világában a diplomás pályakezdők. Mennyit keresnek, hol helyezkednek el, hányan dolgoznak diplomát nem igénylő munkakörben, és milyen arányban tanulnak tovább? Első rész: gazdaságtudományok.
Bruttó 193 450 forint - átlagosan ennyit keresnek a gazdasági diplomával rendelkező, Magyarországon dolgozó pályakezdők a diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatai szerint. A külföldön munkát vállalókat is beleszámítva bruttó 209 090 forint volt az átlagbér. A nemek közötti különbség nagy: a férfiak 230 080 forintot, a nők ennek mindössze 76,7 százalékát, 176 470 forintot kerestek havonta.
Az adatfelvétel a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben végzettek tapasztalatait vizsgálta. A gazdaságtudományi diplomával rendelkezők átlagosan 4,08 hónap alatt találtak állást, a válaszadáskor 17,3 százalékuk dolgozott részmunkaidőben, 7,4 százalékuk pedig külföldön helyezkedett el. A pályakezdők 5,1 százaléka volt munkanélküli.
Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben a friss diplomások 18,2 százaléka dolgozott. 13,2 százalékuk más szakterületen, 5,5 százalékuk pedig egy szakterülethez sem szorosan kapcsolódó munkakörben helyezkedett el.
Így élnek a gazdasági diplomás pályakezdők |
''A szakom segített, hogy jobban átlássam és megértsem a gazdasági folyamatokat, a vállalati szféra működését és a gazdaságpolitikát. Ugyanakkor az elhelyezkedésemnek semmi köze nem volt a tanulmányaimhoz, a szabadidőmben végzett önkéntes tevékenységek miatt kaptam munkát. Az egyetem mellett újságíró iskolába is jártam és első éves korom óta írtam cikkeket'' - mondja Andi, aki februárban diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakán. Három éve dolgozik egy nonprofit kommunikációs ügynökségnél, ahol jelenleg kreatív igazgató: társadalmi ügyek promotálásával, marketingjével foglalkoznak. ''A jelenlegi főnökömet is egy másik projekten keresztül, önkéntesként ismertem meg, és ő kérdezte meg, hogy nem lenne-e kedvem kipróbálni magam náluk, az akkor még nagyon fiatal, fél éves cégnél'' - mondja Andi, aki imádja a munkáját. "Kizárólag abban hoztam kompromisszumot, hogy rengeteget dolgozom, alig van szabadidőm. De legalább azt csinálhatom, amit szeretek, amit hasznosnak tartok a társadalom szempontjából is, és közben fejlődhetek szakmailag" - teszi hozzá. A gazdasági szakokon tanulóknak azt ajánlja, vegyenek részt önkéntesként projektekben, legyenek szakkollégisták vagy más diákszervezetek tagjai, és TDK-ázzanak. Zsolt a nemzetközi gazdálkodás alapképzés harmadik évében kezdtem el dolgozni egy multinacionális informatikai cégnél részmunkaidőben, szolgáltatásmenedzser gyakornoki pozícióban. ''A BSc-szak elvégzése után kerültem a mostani munkahelyemre, egy webes projekteket megvalósító kisebb céghez, médiaügynökséghez. Itt tartalommenedzserként dolgozom, illetve a saját fejlesztések tervezésében veszek részt'' – mondja a jelenleg a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzésen tanuló pályakezdő. ''Ez egy kompromisszumos megoldás, mivel jelenleg is egyetemre járok, az állás pedig rugalmas és biztosítja az anyagi függetlenséget. Hosszabb távon szeretnék olyan munkakörben elhelyezkedni, ami közelebb áll a szakterületemhez'' – teszi hozzá. Szerinte a nemzetközi gazdálkodás alapszak szerintem azért hasznos, mert előtérbe helyezi azokat a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, amelyek jó elméleti alapot biztosítanak egy multinál való elhelyezkedéshez, másrészt pedig hangsúlyozza a nyelvtanulás fontosságát (a diplomához két szakmai középfokú nyelvvizsga szükséges). ''Nekünk gyakori volt az órákon a csoportmunka és sok prezentációt kellett tartanunk, amelyek szintén fontos készségek'' – mondja Zsolt, aki a jelenlegi hallgatóknak azt tanácsolja, hogy gondolják végig, mi is érdekli őket igazán. ''Az alapszak inkább csak egy általános elméleti alapot ad, amely után sok irányba lehet szakosodni, például a logisztika, marketing, pénzügy, számvitel, adótanácsadás, vállalatfejlesztés, vagy a matematikai alapú közgazdasági elemzés területén'' – teszi hozzá. |
A 2009/2010-es tanévben diplomát szerzők közül majdnem minden negyedik hallgató (24,4 százalék) tanult valamilyen gazdaságtudományi képzésben az Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 című tanulmány szerint.
A tanulmányban az öt évvel ezelőtt végzett hallgatók elhelyezkedését vizsgálták az állami adatbázisok 2012. tavaszi adatai alapján. A fizetésekről szóló adatok eltérnek az intézményi adatfelvételekétől: a férfiak havonta átlagosan bruttó 256 514 forintot, a nők viszont ennek a 88 százalékát, 226 451 forintot kerestek. Az átlagfizetés így bruttó 236 023 forint, a legmagasabb és a legalacsonyabb fizetés közötti különbség (szórás) pedig bruttó 137 918 forint. Az átlagot a nagy budapesti intézmények adatai húzzák fel, míg az egyetemek, főiskolák többsége a teljes diplomás átlag alatt marad.
A pályakezdő legnagyobb arányban ügyintézőként helyezkednek el: a legjobban az egyéb magasan képzett ügyintéző kategóriába tartozó munkavállalók ( a friss diplomások 6,3 százaléka) keresnek, az átlagbérük havi bruttó 315 407 forint.
A gazdasági diplomával rendelkezők közül tízből majdnem kilenc pályakezdő (87,9 százalék) a magánszférában helyezkedett el, a közszférában dolgozók aránya 6,8 százalék, a nonprofit szervezeteknél állást találóké pedig 4,1 százalék volt. A végzettek 18,5 százaléka tanult tovább, közülük csak 14,4 százalék választotta valamelyik másik szakterület képzését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |