A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága emelt szót először az alapítvány ellen, amely az egyébként nagyon szigorú szabályok ellenére úgy fordít milliárdokat saját gazdasági képzésének felépítésére, hogy azt nem ellenőrizhetően teszi. Az ügyben egy feljelentést követően nyomozást rendeltek el.

A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2014-ben határozott arról, hogy 200 milliárd forintból saját gazdasági és pénzügyi felsőoktatási képzést alakít ki, melyet a Pallas Athéné alapítványon keresztül terveztek megvalósítani. A jegybank elnöke felvázolta a célokat is,

Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten

- mondta egykor a VS-nek. A cél, hogy a "meghaladott neoliberális" gazdaságpolitikát leváltsák az újabb nézetek a felsőoktatásban.

Cikkeink a témában

Röpke 2,3 milliárdért vettek épületeket az MNB iskolájának Több pénz megy el a Matolcsy-féle oktatásra, mint az egyetemekre Mennyit költ a Magyar Nemzeti Bank saját közgazdászképzésére? A rektor szerint nem kőbe vésett a Pallasz Athéné Egyetem neve Hogyan tovább Corvinus? - interjú Rostoványi Zsolttal

Azóta az MNB 2015-ben megállapodott a Budapesti Corvinus Egyetemmel is - épp akkor, mikor felerősödni látszódtak a pletykák, hogy az egyetemet szétoszthatják más intézmények között. A megállapodás értelmében az egyetem fogadja az MNB oktatóit és előadóit, valamint saját jegybanki tanszéket is alapítanak, emellett MNB-ösztöndíjban részesíti a hallgatókat. A Portfolio több tanártól úgy értesült, hogy nem örülnek az unortodox tanok megjelenésének.

Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága még 2015 decemberében tanácskozott, majd később a honlapjukon jelentették meg állásfoglalásukat a jegybank alapítványainak felsőoktatási tevékenysége és a rá fordított összegek átláthatatlanságával kapcsolatban. Közelebbről, az nem tetszett a bizottságnak, hogy a megítélésük szerint közpénzből működő alapítványok - mely tényt a bíróság is megerősített -  működése nem felel meg a közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, nem átlátható, nem megalapozott, nem elszámoltatható, nem hatékony - írja a Népszabadság.

Tényi István - aki rendszeres feljelentő hírében áll - ezért a hatóságokhoz fordult, hogy derítsék ki, megfelel-e a törvényeknek az MNB alapítványainak tevékenysége a felsőoktatásban. A hatóságok befogadták a keresetet és nyomozást kezdeményeztek. A legfőbb kifogás az volt, hogy sem a felsőoktatásért felelős államtitkárság, sem a kormány nem ellenőrzi az oktatási tevékenységét az MNB-nek, miközben rendkívül szigorú szabályai vannak minden szereplőre nézve a rendszernek.