Hoppon maradt sok olyan felvételiző, aki csak állami ösztöndíjas, felsőoktatási szakképzést jelölt meg, mert az országban ebben a formában összesen csak 89 képzésen hirdettek ponthatárt.
Még a 200 pontot sem érte el a ponthatár.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Érdekes jelenség, de a magyarázat nem túl bonyolult rá.
Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha önhibátokon kívül valami balul sült el.
Idén sem tartoztak a kiemelkedően magas pontok kategóriájába.
Nemzetközi gazdálkodásra a Corvinuson 478 pont kellett a sikeres felvételihez, de szerencsére máshol akadtak ennél alacsonyabb ponthatárok is.
Az idei felvételin is rengeteg olyan szak volt, főleg felsőoktatási szakképzések, amiket végül az egyetemek nem indítottak el.
Gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt ahhoz, hogy valakit felvegyenek tanító alapszakra állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton.
Rekordszámú gólya az ELTE-n, emelkedő ponthatárok a BME-n, extrém magas pontok a Corvinuson – július 23-án este 8-kor kiderült, hogy a 130 ezer felvételiző közül kit, hova vettek fel. Sokan azonban nem feltétlen voltak boldogok, hiszen úgy vélik, elszámolták a pontjaikat.
A Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas gazdálkodási és menedzsment képzésére 500 ponttal lehetett bekerülni, de az ELTE jogászképzésre, a Károlin levelezőn pszichológiára és a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra is szinte földöntúli felvételi eredményre volt szükség.
Mutatjuk, hány pont kellett az orvosira, gyógyszerésznek, fogorvosnak, valamint ápolás és betegellátás szakra.
Megérkeztek a 2025-ös felvételi ponthatárok, ám nem mindenki örülhetett a szerdai SMS-nek. Több tízezer jelentkező maradt le a vágyott szakokról, sőt sokan egyáltalán nem kerültek be semmilyen képzésre. Ha te is azok közé tartozol, akik nem nyertek felvételt, ne keseredj el: több alternatíva is a rendelkezésedre áll. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen lehetőségek közül választhatsz, ha első körben nem sikerült bejutni az egyetemre vagy főiskolára.
