Minden felvételiző azért izgul, hogy az első helyen megjelölt szakra jusson be. Ebben az évben a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be az álomképzésükre.
Tavalyhoz képest 681-gyel több diákot vettek osztatlan tanárszakra, de még így is csak 2265-en kezdik meg a tanulmányaikat ősztől valamelyik osztatlan tanárképzésen.
Az adatokból jól látszik, hogy nagyban befolyásolhatja az egyetemválasztást a lakóhely is. A vidéki lakosú gólyák nagyobb valószínűséggel választottak a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemet.
Jellemzően 9 és 22 ezer forint közötti havi díjat kérnek el.
Az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a frissen érettségizettek aránya a pedagógusképzéseken.
Egy magyar színész is egyike annak a közel 96 ezer diáknak, akik a szeptembert valamelyik egyetemen kezdik.
Közel 96 ezer gólya kezdheti a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézményben 2025-ben. Sokuk számára a gólyatáborok, a beiratkozás, az új diákigazolvány intézése és az első tárgyfelvétel mellett az augusztus arról is fog szólni, hogy lakhatást találjanak maguknak, ha olyan egyetemre fognak járni, ami messze van a lakóhelyüktől.
Elég volt a kettes is.
Akár bejutottak valamelyik egyetemre, akár nem, mindkét esetben lesz még néhány teendőtök a következő hetekben. Összeszedtük, hogy mikor és pontosan mik.
Több olyan alapszak is volt az idei felvételin, ahova csak a maximális 500 ponttal lehetett bekerülni.
Több egyetem már közzétette a személyes beiratkozás pontos időpontjait.
Később akár az egyetemi felvételiben is pontokat érhet.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
